Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 9. szám - FINN KÖLTŐK VERSEI - Paavo Haavikko: Vár a...; A zsarnok dícsérete
És porból lesz a mindenség a lábod nyomán, ahol boldog koldus térdepel. PAAVO HAAVIKKO Vár a sötétség. Vár az idegen. A föltérképezhetetlen kiterjedések tengerén világokkal egyenértékű világként szenvedek hajótörést Fás világokkal szembe. Fekete vagonok érkeznek. Ködben a táj virágai. Istenek merülnek belém. Hallgatag csöndek. Ripityára az üveg. Leesett. Eltörtem. Mi az és minek a formája? Az az üveg. 5 száz évet bír ki a törékeny, hogy eltörjön. Az üvegből homok lesz. Többé már nem törik el, eltörött. A zsarnok dicsérete 1. Kétszer, háromszor verhet a sors. Aztán már az érzéketlent veri - a érzéketlen. 2. Bátorságot a szívedbe, Ovidius! Senkit nem lehet életfogytignál hosszabbra ítélni. 3. Nos, az élet azért épül föl így, hogy ne legyen kedved másodszor világra jönni. 4. A Hádész ennél is rosszabb hely. Ott még nók sincsenek. 918
