Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 5-6. szám - MELLÉKLET - Írottkő Stúdió
V VERS, ESSZÉ CSIKÓS ATTILA Párizsi sarok (részletek) XXV. Az Eiffel tornyon ülve Pest felé Akkor is verset rakok össze belőletek pedig nem vagytok rímek ragok hasonlatok sem ritmusok ötletek miket leöltetek szavak csupán szenvtelen ridegé kavicsok porok amikből azért is verseket írok ember, felkent máskor meg gyalázott. Voltam gyilkos, sámánlázas, pogány voltam Istenkegyben! Sóban nyirkos, párán száraz, csodálkoztam, hitegettem. Vétkes voltam, feldobott, aki fázott, futott, ivott! Ki lennék még? Kiért... Búcsúzni kell? Üdvözlégy! X. Ile De La Cite (Notre Dame) Nekem nincsenek percek, csak órák, mik ütnek és bennem emelnek [ maguknak égő gúlát, hús-bástyát és máj-tornyokat, és koholnak csontból harangot, elütni az Időt, a benn nem létezőt, álmodják a tovatűnő Nincset. KECSKÉS MIKLÓS: Röntgen-adaptációs kísérletek „Ez az, ami most és ma van" (1995) BARTÁK BALÁZS A festészet irodalma, az irodalom festészete Az embert kérdések vezetik a gondolkodás útjára. A kérdések azonban sokfélék. Főleg, ha olyan alkotóról gondolkodunk, aki festőként vált ismertté s csak kevesen tudják róla, hogy mindaz, ami megrázó erejű képein felszínre tör, gyakran keres magának verbális meg- mutatkozási formát. Hasonló esetekben a szót többnyire a kép magyarázataként olvassák. Fordítsuk most meg a dolgot, s „magyarázzák" a képek a szót! Lépjünk be egy kiállítóterembe! A falakon Kecskés Miklós képei. Vagyunk vagy fél-
