Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 5-6. szám - Páskándi Géza hagyatékából:
került egy magyar nyelvű folyóirat és szívem összeszorult, amikor Kántor Lajos kritikáját olvasom, Páskándi Géza „A király köve” című drámájáról. Nincs bátorságom, hogy megkérjelek egy levél megírására, hiszen látom, hogy Erdély egyik ünnepelt írója, költője vagy. Ki tudja hány fóldreszállt Afro- ditnek szenteled soraid, nem pedig egy tengerentúli csúnya, szakállas zsidónak... Hogy megspórold az írást, ezennel szeretettel meghívlak egy 2-3 hetes izraeli látogatásra. Házunk szívesen látott vendége leszel és megígérem, hogy mindent el fogok követni, hogy kunyhómban jól érezzed magad. Meg fogod látni azt az országot, ahol megszületett a legszebb emberi köszöntés a: „Salom - Béke” és alkalmad lesz megismerni azt a tájat, mely múzsát öntött az egyszeri költők - a próféták leikébe. Én meg el foglak vezetni a .Béke városába”, meg fogom mutatni a királyok köveit... valamint a bibliai Phárao hét tehenének szarvait és Jákob ősapánk álmának létráját... A TAROM* járatával sok román turista látogatja meg országunkat. Gyere! Meglátod, egy életre szóló élménnyel fogsz visszatérni. Igenlő válaszodat kérve, vagyok igaz baráti üdvözlettel Frici rabbikád Kolozsvár, 1971. július 27-én Drága egy Fricikém! Megkaptam leveledet s kimondhatatlan örömet okozott, hiszen olyan sokszor szoktalak emlegetni, valahányszor olyasmiről esik szó, amihez a nevedet tudom asszociálni - mindig meg is teszem. Kedves rabbikám, immár Kolozsváron lakom, címem: P. G. Cluj, Str. Busteni 12, et. 1. ap. 8., cartiar Gheorgheriui. Közben írtam egynéhány könyvet, gyakran gondoltam arra, hogy valahogy eljuttatom hozzád őket, de tudja isten, mindig közbe jött valami, pedig már olyat is kaptam, aki épp Izraelbe utazott. No, de sebaj. Valahogy csak kipótolom. Meghívásodat a legnagyobb örömmel elfogadom, beadom az útlevélkérést s remélem az ősz végén, a tél elején ki is mehetek. Meg kell vallanom, hogy nagyon izgattak mindig is azok a bibliai tájak, ahol ennyi gyönyörű vers és látomás született. Mit is írjak magamról? Elég jól vagyok, sokat dolgozom, hiszen mikor munkálkodja ki az ember magát igazán, ha nem 38 esztendős korában. Ilyenkor az öregedés árnya azt üzeni az embernek, hogy: légy szíves és tégy meg mindent, hogy ne tűnj el nyomtalanul. Verset, drámát, novellát, tanulmányt - mindent írok, s ahogy mondani szokás „a sajtóm elég jó”. Nagyon szeretném, ha olvasnál tőlem valamit, csupán azért, hogy lásd: ha nincs is annyi bölcs humorom, mint neked, de néhány dologban hasonlítunk. * Román repülőtársaság 643
