Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 3. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Vékony Gábor: A magyar etnogenezis szakaszai II.
használják ezt a nyelvet, de tudják a türkök másik nyelvét is” (Moravcsik Gyula ford.) Ugyanerről adnak valami tájékoztatást Árpád leszármazottjainak nevei, mint például a Tas, Árpád egyik unokájának a neve. Ez magyarul „követ” jelent, azonban a névadás módja ősmagyar hatásról tanúskodik, a törököknél ilyen jellegű nevek nincsenek. A Tas egy magyar név, a Kő (Keve) török fordítása. Feltűnő, hogy az Árpádtól leszármazottak magyarból fordított, vagy éppen magyar személynevei a magyar szolganevek jellegzetességeit mutatják. Ilyen maga az Arpadi (Árpácska) is, ilyen azonban a kő jelentésű Tas, valamint a 10. század közepe honfoglaló magyar fejedelmének Fellesi, Feli neve, amely egyszerűen „barát” jelentésű. Ez a körülmény az idegen nevek divatjára, illetőleg - amennyiben ez a névadást valóban befolyásolta - az elsődleges névadó anyák eredetére mutathat, népileg és társadalmilag is. Az i. sz. 860 körül a Volgát átlépő és Kelet-Európába települő honfoglaló magyarok 895-896-ban egy, a kazároktól elszakadt népcsoporttal, a kavarok- kal szállják meg a Kárpát-medencét. Ezek 881-ben szerepelnek együtt a honfoglaló magyarokkal, de még külön sereggel csatáznak az ausztriai Kollmitz közelében. Bíborbanszületett Konstantin szerint a kaVarok fellázadtak a kazár kormányzat ellen, s vereséget szenvedve letelepedtek a türkök, tehát a honfoglaló magyarok földjén. Ennek a csatlakozásnak a pontos időpontját nem ismeijük, az azonban nem lehetett sokkal korábban 881-nél, a kavaroknak a forrásokban való első feltűnésénél, sőt valószínűleg éppen erre az időre kell tennünk, mert 862 után a honfoglaló magyarok ekkor tűnnek fel először nyugaton, a 881-ben vezetett portya éppen a kavar csatlakozással megerősödött haderő próbája lehetett. A mohamedán forrásokban leírt kettősség, amelyet a honfoglaló magyaroknál meglévő kettős fejedelemség intézményeként szokás magyarázni (Ibn Ruszta: „A madzsgarok török nép volt. Főnökük 20 000 lovassal vonul háborúba, Kendek-nek nevezik. Ez a királyuk neve, de annak az embernek a személyneve, aki náluk király, Dzsila”), s amely a bizánci forrásokban is megtalálható (Árpád és Kurszán együtt tárgyal a görögökkel), a honfoglaló magyarok és a kazár származású kavarok együttes szereplésének tükröződése lehet. A honfoglaló magyaroknál kettős fejedelemség intézményére, különösen arra, hogy ez egy kazároktól átvett intézmény lenne, szakrális főfejedelemmel, s ténylegesen kormányzó helyettes fejedelemmel, nincs adatunk. Nem tud erről Bíborbanszületett Konstantin, de nem tud a 10-11. század fordulóján élt Ibn Haiján, aki a honfoglaló magyarok 942-es spanyolországi kalandozását leírja. A kettős fejedelemség intézményének megléte a honfoglaló magyaroknál a Dzsajháni szövegét másoló mohamedán források félreértelmezése. Vannak adataink arra is, hogy milyen nyelven beszélhettek a honfoglaló magyarok, E vonatkozásban Árpád unokájának a neve, a Tas igen sokatmondó, hiszen ez egy kései ősmagyar név tükörfordítása. A tas szó pedig a köztörök nyelvekben jelent követ (a bolgár-törököknél akkoriban valami tyál formában hangozhatott akkor a „kő” jelentésű szó), vagyis a honfoglaló magyarok egy nem bolgár-török, hanem köztörök nyelvet beszéltek. Arra is következtethetünk, hogy a köztörök nyelvek között hová sorolhatók közelebbről. A hozzájuk csatlakozott kazárokat kavaroknak (Kavaroi, Cowari a forrásokban) nevezik. E szó a kazárok török nevének, a qaszar névnek qahar változatából származik, a forrásokban már ennek kései ősmagyar közvetítésű 400
