Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 1. szám - 1956 EMLÉKEZETE - Majthényi László: Lágervilág a Kemenesalján
ban, amikor a virágok nyílnak, lehet látni, hogy hol nyugszanak szerencsétlenek.” A martonfai magtár gerendái szintén őrzik az itt fogvatartottak emlékét: J)ér Elemér zászlós, Budapest, Pongrácz utca 8. 1945. V. 28.-VII. 22. Az egyik első emeleti gerendán egy ceruzával rajzolt szív, amelyből egy virág nyílik, alatta: 1945. V. 22. Székelyudvarhely megye, Farkaslaki Nagy Mózes honvéd, született 1905. XI. 26. Itt járt: 1945. V. 22. Galambos őrvezető, Keszthely, 1945. V. 22. Az egyik fólszinti ajtó belső felén található a fogoly grafittik egyik legszókimondóbb „gyöngyszeme”: Itt hagyom a szép hazámat, baszd meg ruszki az anyádat!:” A foglyok pontos számáról természetesen nincs adat. Molnár Pista bácsi szerint összesen hetvenezren fordultak meg Martonfán. A bobai körjegyző, akihez Kemenespálfa tartozott, 45 július végén 4-5 ezer főre teszi az akkor ott tartózkodó foglyok számát. Az őrséget ruszinokból állították fel az oroszok. Szigorú és kegyetlen őrök voltak, kutyakorbáccsal jártak a tábor területén. Szökni kevesen próbáltak, bízva a szovjetek ígéretében, hogy hamarosan úgyis kapnak igazoló iratot, és haza mehetnek. Az anyakönyvekben sincs nyoma a hatalmas fogoly-áradatnak, kivéve a jánosházit, amelyben utólagos bejegyzésként beírva az szerepelt, hogy 1945. augusztus 22-én hat német állampolgár hunyt el egy időben, délelőtt fél tízkor, mind a hatnál a halál okaként „szívgyengeség” van föltüntetve. Fontos kordokumentum a korabeli állapotok megértéséhez a celldömölki közkórház fennmaradt betegfelvételi naplója. A celldömölki közkórház Idén lesz száz esztendős az Egyházashetye egykori fóldesura, Felsőbüki Nagy Sándor által alapított kórház Celldömölkön. A világháború megkímélte az akkor Dr. Maráczi Jenő belgyógyász főorvos igazgatta intézményt, amely a betegfelvételi napló adatai alapján az utolsó háborús évben a szokásos beteg- forgalmának közel kétszeresét látta el. A több, mint háromezer bejegyzésből közel ezer a hadifoglyokkal kapcsolatos. Az „Észrevétel” rovatba beírt megjegyzések alapján a közkórház mellett ideiglenes kórházak is működtek Celldömölkön: fogoly-kórház (Futura, szerepel „barakk-kórházként” is), Kirchner ház, Bakonyi ház. Az első, a hadifoglyok itt tartózkodására utaló bejegyzést 649-es sorszámon találjuk, 1945. április 13-án vették fel a Jandó Jenő nevű, 40 éves, nős családi állapotú beteget, lakhelye megjelöléseként Pusztamagyarósd szerepel. A beteg még aznap elhalálozott. A martonfai fogolytáborból került kórházba. Ő volt az egyetlen, aki Martonfáról abban az évben a celli kórházba került a több tízezer hadifogoly közül! Az utolsó nyilvántartásba vett fogoly Schröder Erich (1902) evangélikus, nős kereskedő Buchwaldból, a bejegyzés kelte: 1945. augusztus 15. Maráczi doktor kollégáival mindent megtett azért, hogy a beteg foglyokat minél tovább tartsák a kórházakban. Az orvosi kar humanitását bizonyítja, 17
