Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 1. szám - 1956 EMLÉKEZETE - Majthényi László: Lágervilág a Kemenesalján
hogy hetekig, hónapokig tartanak bent jelentéktelen betegséggel (gyomorsav túltengés, gyomorhurut, kopaszság) hadifoglyokat. A betegfelvételi naplóban található az első írásos nyoma az ukránok megjelenésének. Április 13-án vették fel a Karev Olga (19 éves) nevű beteget, akinél az a megjegyzés szerepel: „ukrán no”. Ő az első ismert személy ebben a menekült-áradatban, amelyben sokaknak még az a „szerencse” sem adatott meg, hogy eljussanak a GULAG-ra. Az ukrán lágerek JElkaptak, te rohadt vlaszovista?... Le kell puffantam a gazembert!!” (Szolzsenyicin) A szovjet politikai rendőrség - GPU Goszudarsztvennoje Polityicseszkoje Upravlenyje - egységei a belügyi szervekkel közösen a második világháború európai lezárását követően gyűjtő- és igazoltató lágereket hoztak létre a Kemenesalján: Egyházashetyén, Bekeny-pusztán, Köcskön és az Izsákfa melletti Bokodon. Itt folyt a németek oldalára átállt, és a Németországból hazaszállítandó, repatriálásra váró szovjet állampolgárok igazoltatása - és megsemmisítése. A GPU Hetyén Az Egyházashetye központjában álló egykori Felsőbüki Nagy major - amely ma a hetyei Berzsenyi MTSZ és a sárvári Mezőgazdasági Rt tulajdona - nagy istállóival, szénatárolóival és magtáraival, bástya kerítésével megfelelt a politikai rendőrség igényeinek, itt rendezték be az egyik igazoltató tábort. Olyan élő szemtanú is van, aki úgy emlékezik, hogy a kőfal tetejére drótokat húztak, a hiányzó falat a legelő felöli részen szögesdróttal pótolták, a kerítésen futó sodrott vezetékbe pedig agregátor fejlesztette áramot vezettek. A tábor őrszemélyzetét - hasonlóan Mesterihez - távcsöves puskával ellátott mester- lövészek alkották. Az igazoltató tisztek a kétszintes barokk papiakba és közel tíz magánházba költöztek. Egyházashetye 1970-ben íródott falutörténetében erről az időszakról a következőt olvashatjuk:, A háború befejezése - 1945. május 9. - után a községben igazoltató parancsnokság - GPU - székelt, akik kihallgatták a Németországba eltelepült ukránokat és döntöttek további sorsuk felől. Az uradalom épületeiben, valamikor az akkor még meglévő Ujmajorban és Bekenypusztán több tízezer ukrán fordult meg a vizsgálat időtartamára.” 18
