Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 1. szám - 1956 EMLÉKEZETE - Majthényi László: Lágervilág a Kemenesalján
MAJTHÉNYI LÁSZLÓ Lágervilág a Kemenesalján Még véget sem értek hazánkban a második világháború harcai, még be sem következett Németország kapitulációja, amikor a megszálló szovjet csapatok lázas lágerépítkezésekbe kezdenek a Kemenesaljának Celldömölk és Jánosháza közé eső, légvonalban alig több, mint tíz kilométert kitevő szakaszán. 1945 tavaszától őszéig közel kétszázezer hadifogoly fordult meg ebben a kistérségben, köztük magyarok, németek, osztrákok, és a legnagyobb számban: ukránok. Az ő sorsukat próbálja felderíteni ez a riport. Ambrus Lajos író barátomtól hallottam először arról, hogy a második világháború után ukránokat tartottak fogva Egyházashetyén. Ahogy telt az idő, egyre több idős ember mesélt a foglyokról és szovjet őreikről. Sok víz lefolyt az elmúlt fél évszázad alatt a Hetye mellett csörgedező Kódó patakon, és az idő múlásával egyre több olyan emlékszilánkhoz jutottam, amelyek arra bíztattak, hogy segítségükkel megpróbáljam összerakni az igazság szomorú és véres képét. Az eddigi kutatások alapján a következő helyeken létesültek az akkori lágerek: Intapusztán (Intaházán), a Batthyány-Strattman család uradalmán; a Felsőbüki Nagy család Köcski, Egyházashetyei, Bekenyi és Kemenespálfai (Martonfai) majorjaiban; valamint a Pannonhalmi Főapátság Bokodi (Izsákfa melletti) uradalmában. Intap úszta Itt építették fel az első lágert a szovjetek málenykij robotra összefogdosott magyar polgári lakosokkal és katonaszökevényekkel. A Batthyány-Strattman uradalom történetének legsötétebb időszaka kezdődött 1945. április 2-dikán. (A kastély ma a Vas Megyei Önkormányzat Pszichológiai és Rehabilitációs Intézetének ad otthont, többen ismerhetik Benedek István Aranyketrec című művéből.) Néhány nap alatt kialakították a tábort: kihordták a kastélyból a bútorokat, kiürítették, kisöpörték az istállókat, a magtárakat és a szénapadlásokat. Üres hordókból fertőtlenítő részleget eszkábáltak, végül az összefogdosott „önkéntesek” szögesdróttal bekerítették a tábort és saját magukat. (A táborépítők közé tartozott pl. Varga Sándor bácsi Borgátáról, aki csak bátorságának Is leleményességének köszönheti, hogy sikerült még a kerítés elkészülte előtt kereket oldania.) Főleg osztrák területekről - Graz, Frohnleiten és Leitersdorf környékéről - érkeznek gyalogos csoportokban a foglyok. Egy egykori intai hadifogoly, aki 14
