Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 11-12. szám - Chak István: Helytartó Zalaegerszegen
CHAK ISTVÁN Helytartó Zalaegerszegen BEMUTATÓ ALATTI BESZÉLGETÉS TAUB JÁNOS RENDEZŐVEL- Nem tudom legyűrni magamban, hogy elő ne hozakodjak az Önről szerzett benyomásommal: nagyon emlékeztet engem egy - vélhetően közös - ismerősünkre. Amit fölfedezni véltem mindkettőjükben, az a szemükben bujkáló hamiskás mosoly, s a góbéság. Vállaja ezt?- Hogyne! Igen. Általában szeretem a humort. Szóval, én az az ember vagyok, aki a kedélyt szeretem. A kedélyességnek az egyik táptalaj a humor. Szeretem azokat az embereket, akik jókedvűek, akiknek humoruk van és használják a mindennapi életben is a szellemüket.- Mekkora sértés azt mondani egy onnan elszármazottnak, hogy ellopta tőlem a Hargitát? Tőlem, aki nem voltam erdélyi.-Nem tudom. Ezek olyan dolgok... Annyira egyéni, szubjektív ügyek ezek, hogy én nem merném általánosítani. Minden ember másként viszonyul ezekhez a dolgokhoz. Az nem jó, ha valaminek a befolyása alatt kialakult egy ilyen vagy olyan viszony, ami rendszerint inkább keserűséget okoz. Az embernek legyen saját viszonya valakihez, valakikhez vagy valamihez. Legyen saját ízlése, temperamentuma, saját ideológiája. Én nagyon-nagyon szerettem Kolozsvárt, és szeretem Temesvárt, ahol ezelőtt éltem, és szeretek más városokat vagy helyeket, ahol éltem. Énnálam az emberek nagyon sokat számítanak, kikkel találkozom, kik között élek. Nálam tulajdonképpen a természet - a szó nemes értelmében - kisebb szerepet játszik. Nekem az emberek... Az döntő'! Én nem tudok egy helyre elmenni csak azért, mert gyönyörű a vidék, és egészséges, és szép, és minden, de nincs közte ember. Elég sajátságos a viszonyom ezekhez a dolgokhoz, amiről én nem mondom, hogy jó vagy rossz. Rólam már mondták sokan, hogy individualista vagyok. Eló'ször is: már annyian mondták, aztán már el is várták tőlem.- Egy kicsit szeretnék kötözködni ebben a dologban: én Hargita alatt elsősorban nem földrajzi fogalmat értettem, hanem azt a szellemiséget, gondolatiságot4 amit Erdély jelent.- Én, természetemnél fogva, városi típus vagyok, tehát énnekem közvetlenül... Én akárhol voltam, és akárhová megyek, én mindig a legforgalmasabb hely legközepén szeretek lenni. Lehet, hogy gyökereimben ez megvolt valamikor, de én - mióta magamat ismerem - mindig a várost szerettem, és annak is a leg kellős közepét. Nem különösebben kötődöm - mint sokan mások - bizonyos tájhoz, bizonyos földrajzi helyekhez. Nem igazán vagyok alkalmas alkat az ilyesmihez. 1310
