Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 10. szám - Millecentenáriumi mellékletünk - Vékony Gábor: A Kárpád-medence népi-politikai viszonyai a IX. században
hatunk azzal, hogy Alsó-Pannonia egyszerre törzsi fejedelemség és karóikig grófság is, mint az a bretonok esetében is előfordul, fontosabb azonban, hogy a karóikig jogrendszer alatt álló terület maga a határvidék lesz, annak biztosítására nem hoznak létre egy újabb alávetett - külső - törzsi fejdelem- séget. Ez csak akkor képzelhető el, ha a terület határán egy másik állami szervezet jogrendszere biztosítja a békés kapcsolatokat, mint ahogy a karoling birodalom itáliai határain. Briwinus és Kocel központja amúgy is az általuk felügyelt terület keleti határán feküdt, mint azt a birokokra vonatkozó adatokból megállapíthatjuk (Vékony G. 1986), azaz e területtől keletre nem számolhatunk „rendetlen” törzsi viszonyokkal, szervezetlen szervezetekkel. Az állami szervezettségű szomszéd csak a bolgár kánság lehetett, amelynek határai ezek szerint itt közvetlenül érintkeztek a karoling birodalommal (amint ezt a későbbiekben is látni fogjuk). Briwinus birtokának határain egy esetben fordul elő, hogy valamiféle törzsi szervezet meglétével számolhatunk. 860-ban egy a mai Zalalövő és a Vas megyei Szőce közötti birtokadományának határát egy helyütt a Slougenzin- marcha kifejezés jelöli, amit a „szlovencek (slovénbcb slovénbci határának, határvidékének” értelmezhetünk. Arra vonatkozóan azonban, hogy ez egy nagyobb területi egység lett volna, nincsen adatunk, az a körülmény, hogy a határvidék leírásában ez a kifejezés egy meglehetősen rövid szakaszt jelöl, inkább egy kisebb, szlovencek által lakott területre enged következtetni, tehát a határt és határvidéket is jelölő marcha szó ebben az esetben határvonalat jelöl, amint egy 863-as oklevél Dagodeosmarcha és Ruzaramarcha kifejezései is, egy Enns melletti birtok adományozásánál. Alsó-Pannonia beépülése a karoling feudális államszervezetbe abból is nyilvánvaló, hogy Kocel halála (873-874) után frank grófok, sőt 876-tól kezdődően maga Amulf, a későbbi király és császár kormányozza a területet, közvetve vagy közvetlenül, mint Karintia hercege. Egyébként a X. század közepén Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár magát Kocelt is /rank arkhónnak” nevezi. Amennyire világos a karoling jogrendszer és birtokszervezet kiépülése Alsó-Pannoniában, Felső-Pannonia bizonyos részein éppen nem számolhatunk hasonló folyamattal. Az Enns és a Rába folyók között fekvő terület, amelyet gyakran a jelzőtlen Pannónia vagy éppen Avaria néven emlegetnek, a keleti határvidék, az Oriens prefektusának kormányzata alá tartozik. Azonban, amíg a Bécsi-erdőtől nyugatra és a Répcétóí délre érvényesül a karoling jogrendszer és kiépül a birtokszervezet, addig a Bécsi-erdő és a Répce-Rába által határolt vidéken hasonlóra nincsen adatunk az egész IX. század folyamán. Az e területen {inter Raba et Chuomberch 859) adományozott birtokok a síkvidéki részek peremén vannak: Bad Fischau (808), Brunn bei Pitten (833), Bécsi-erdő (Nuzpach 859), Baden, Pitten (869), Bécs (881), Mödling (903). A birtokadományozás tehát nem terjed keletebbre, mint a Duna északi oldalán, ahol a morvák felé még a Schmida folyó környékén is találunk a IX. században karoling birtokokat. Az „inter Raba et Chuomberch” közötti egység peremterületén adományozott birtokok nagyobb részét egyébként a passaui püspökség chorepiscopusai, térítőpüspökei kapják (Anno, Albric, Madalwin). Mindenesetre ez az a terület, ahol 805-ben Theodorus kapkan vezetése alatt „hunok” telepednek meg, „inter Sabariam et Camuntum”. 871-ben a Con1152
