Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 10. szám - Millecentenáriumi mellékletünk - Vásáry István: Középkori elméletek a magyar őshazáról
diderunt, ut narrat Herodotus.«)39 Az idézett szöveg különösen fontos, mivel első ízben tartalmazza az JJngaria major és Ungaria minor elnevezéseket, jóllehet ez a „kettősség” itt nyilvánvalóan Pannónia „kettősségé”-hez kapcsolódik. Bartholomaeus szövege tele van a szóban forgó résszel azonos fogalmazású földrajzi meghatározásokkal, pl. »duplex Germania, scilicet superior, ... alia Germania ... ultraque Germania«, »duplex Schlavia. major, ... alia Schlavia minor«, »duplex Suevia: inferior ... superior ... utraque...,«40 41 stb. A major és minor terminusok egyértelműen a klasszikus és a középkori földrajz szakkifejezései. A major (vagy néha mosna is) a „nagyobb”, azaz régi, eredeti ország megjelölésére szolgált, szemben a minor „kisebb”, azaz új, későbbi országgal. Tehát a „kisebbség” itt időbeli ,későbbség”-et jelöl, és így „másodlagosság”-ot. Legtöbb esetben a „nagyobb”, tehát ősi, eredeti haza keletebbre feküdt a „kisebb”, tehát későbbi, újabb hazához képest. Most mindössze pár példát említek Szevillai Izidorból, akinek munkája döntő hatással volt a középkor geográfiájára: Media major /minor, Phrygia major /minor, Asia major I minor, Graecia magna,41 stb. Ebbe a középkori földrajzi keretbe a magyarok - tehát az előző keleti hazával rendelkező, majd Pannóniában megtelepedő nép - tökéletesen beleillettek. A két Magyarország elnevezését, tehát az Ungaria major/magna és Ungaria minor terminusokat erősíthette a két Pannónia léte, bár azok egy összefüggő földrajzi területet alkottak és superior „felső” és interior „alsó” jelzőkkel voltak megkülönböztetve.42 De a major/minor és superior/inferior terminusok néha változhattak mint pl. Armenia esetében.43 A Scythia Magna és Scythia Minor kifejezések is kedvezően befolyásolhatták Magna Hungária létrejöttét, mivel azok előfordultak Jordanesnél, a hunokra vonatkozó egyik legfontosabb középkori forrásban; Jordanest pedig igencsak gyakran forgatták mind a nyugati, mint a magyar krónikások. Jordanes szerint Thomyris a geták királynéja „Moesia azon részébe” ment, „amelyet most Magna Scythiá-ról Minor Scythiá-nak neveznek” (»in partem Moesiae, quae nunc a magna Scythia nomen mutuatum minor Scythia appellatur«).44 Mivel Jordanes hunjait magyaroknak tekintették, vagy legalábbis a magyarok elődeinek, így ismét a hunteória segítette elő a Magna Hungária fogalom kialakulását és a Maeotis vidékére való lokációját. Az Orosiusra és Hérodotoszra való hivatkozás azonban merő anakronizmus, az ő nevük említése elsőroban a szöveg tekintélyének emelését szolgálta. De míg Hérodotosz ide vonása valóban durva anakronizmus, Orosius említése bizonyos fokig indokolható. Bartholomaeus Anglicus ugyanis „Pannónia” cím alatt tárgyalta Magyarországot, tehát Pannónia minden eddigi leírását joggal átnézhette. E tekintetben kétségkívül Orosius volt az egyik legnagyobb tekintély, aki Históriáé adversum paganos c. művében Pannónia 39 Bartholomaeus Anglicus, De propr, renim, in Schönbach, i. m. 74-75. 40 Bartholomaeus Anglicus, De propr, rerum, in Schönbach, i. m. 69, 77, 79. 41 Isid. Hisp., Etyrn. XIV 3, 11; XIV 3, 41; XIV 3, 37-38; XIV 4, 18, in PL LXXXII, coll. 498, 502-503, 502, 507. 42 Pannónia superior az Arabbo (azaz a Rába) folyótól nyugatra, Pannónia inferior pedig keletre helyezkedett el. A két Pannóniát utraque Pannónia névvel illették (pl. Jordanes, Getica XXI. 161, in MGH AA V/l, 100). 43 L. a 37. jegyzetet feljebb. 44 Jordanes, Getica X 62, in MGH AA VI/1, 71. - Scythia minor-ra 1. még Pauly-Wissowa’s Realenzyklopädie der klassichen Altertumswissenschaft II A 1, 946. 1138
