Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 10. szám - Kemenes Géfin László: Új magyar donzsuánok
KEMENES GÉFIN LÁSZLÓ Uj magyar donzsuánok A SZEXUALITÁS TOPOSZAI TERSÁNSZKY ÉS KRÚDY REGÉNYEIBEN1 1. A nemiség szépprózai ábrázolása nem csupán írói szándék, hanem műfaj, stílus és témaválasztás függvénye is. Mind e tényezőket még befolyásolja az író által elképzelt. Wolfgang Iser szavával implicit vagy implikált olvasó, amelynek ugyancsak képzeletbeli, ám a valóságos, történelmi olvasóval is rokonítható s így valószínűnek vélt elvárási horizontja, befogadóképessége határozza meg a szöveg hatását.2 Tudvalévő, hogy más elvárási követelményeket mutat pl. a főúri ill. udvari irodalom és mást a népköltészet, s megint mást az ún. „magas” irodalom és mást a közízlést manipuláló népszerű sajtótermék. Minél homogénebb, speciálisabb egy-egy célközönség, annál szűkebb maga a mű horizontja és a nemiség lehetséges ábrázolásmódja is; egy végletre példa lehet a gyermekirodalom, amelyben szinte tilos a szex, egy másikra a pornográfia, amelyben kötelező az explicit. Köztük terül el a „felnőtt”, korunkban rendkívül heterogén olvasóközönségnek szánt, s az irodalomtörténet és kritika által (1) klasszikusnak, (2) élő klasszikusnak, (3) „komoly” irodalomnak, és (4) szórakoztató irodalomnak ítélt prózai művek sokasága. Nehezebb a hovatartozás megállapítása olyan esetben, amelyben egyes művek bonyolult esztétikai természetüknél fogva „kijátsszák” az elfogadott irodalmi normákat, úgyhogy egy bizonyos értékítélet szerint a népszerű irodalomhoz soroltatnak, míg más ítélésmód a „magas” irodalomba emeli Őket. Ez a fajta köztes állapot jellemző mind Tersánszky Józsi Jenő, mind Krúdy Gyula szépprózájára, noha látszólag a két író munkássága lényegileg különbözik egymástól. Az itt következő vizsgálódás egyik célja bizonyos, főleg a nemiség ábrázolása terén található hasonlóságok felfedése, anélkül, hogy a meglévő formai és tematikai különbségeket figyelmen kívül hagyná. Véleményünk szerint még a különbségek is markánsabban kiemelkednek a hasonlóságok szomszédságában, mivel a művek helyét, irodalmi értékét s kulturális rangját döntően befolyásolja a benne megjelenített szexualitás minősége, míg 1 Ez a tanulmány része A szexualitás ábrázolása a 20. századi magyar regényben című munkának, amelyen Jolanta Jastrzebskával közösen dolgozom. 2 Iser der implizite Leser terminusának e fordításához szokatlansága ellenére is ragaszkodunk, mivel szerintünk a latinos jelző átvétele hűbben megőrzi német megfelelőjének hasonló értelmi jelentéskörét. A kifejezést különben Bókái Antal egyszer „bennfoglalt”, másszor „szövegben rejlő” olvasónak fordítja. (Lásd Bókay, Irodalomtudomány a modern és posztmodern korban. 1997, Osiris. Budapest, 498, 328). Az „elvárási 1016
