Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 1. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Király Péter: A magyarok népneve a történeti forrásokban és a szomszédos népek névhasználatában
209) ’magyarok’-ként értelmezi (1. MMHF II. 106 idézi F. Dvomík véle- ményétb Vö. JVly ze mnogy rody znaenvb, knigy oumejusta i bogou slavou Vbzdajusta svoinvb jazykonvb... Ormeni/Armeni, Persi, Avaztgi [’abházok’], Iverii [’grúzok’], Sougdi [’szogdok’], Gotbfi, Obri [’avarok’], Toursii ITourci [’magyarok’], Kozari, Aravleni, Egvpteni, Souri/Rousi i inii mnozi.” Mint ismeretes, a magyarok több görög forrásban Tőürkoi-ként szerepelnek, s ez a név néhány bizánci görög történeti forrás óbolgár fordításában is előfordult Tourci, Túrd alakban. Kérdés azonban, hogy a magyarok 9. századvégi kereszténységéről és ’könyveiről’ milyen értelemben lehet beszélni. Itt legfeljebb arra gondolhatunk, hogy a magyarok között már keresztények is voltak (Király, 1974. 42-4; UÓ„ 1996. 115). 8.3. A 811. évi bizánci-bolgár háború A háború leírását a görög és bolgár elbeszélő forrásokban és hagiográfiai iratokban egyaránt megtaláljuk. A görög források eredetije a 9. században keletkezhetett, legrégibb másolatuk a 12-13. századból való. Vö.: I. Nikéforos bizánci császár 811. július 20-án betört Bulgáriába, elfoglalta és felgyújtotta Krum bolgár fejedelem székhelyét, de Krum összegyűjtötte maradék seregét és július 26-án rátámadt Nikéforosfa, aki a Balkán-hegység Vurbiski prochod (hágó) közelében vereséget szenvedve életét vesztette. A görög forrásokban a bolgárok segítőiként az avarok és a szlávok szerepelnek („misthösámenoi ’Avárous kai! tás périks Sklavinías”), de ilyen általánosító meghatározást is találunk, mint Krum „összeszedte seregét”, „hatalmas sereget gyűjtött egybe”, „összegyűjtötte és felbérelte a szomszédos népeket”. Kik lehettek ezek a „szomszédos népek”? Erre adhat választ három szláv kézirat (J’ametb ize vb Blbgarech skoncavsich se christianb”), amely ’a Bolgáriában meghalt keresztények emlékezete’ címet viseli. A három kéziratban a bolgárok segítőiként az onogur törzsnévből keletkezett szláv Ogre népnév változatai olvashatók: a) „sfa Egry Bl’gare” (15. századi Prolog, Chludov- gyűjtemény, Moszkva); b) Vegry Blbgare” (1338. évi Sinaxarium, Pogodin- gyűjtemény, Szentpétervár); c) „pri Ougrechb Blbgare” (1340. évi Sinaxarium, Belgrad). Az Qgre népnév ,J£gry”, „Vqgry”, illetőleg „Ougry” változatai az ősszláv o- középbolgár fejlődését tükrözik. Valóban az „avarok” segítették volna a bolgárokat? Az avarok 791-ben Nagy Károlytól vereséget szenvedtek, 795-ben a tudun a belső harcok következményeként behódolt Nagy Károlynak, 803-805-ben Krum bolgár kán seregei megtámadták az Alsó-Tiszavidék és Dél-Erdély avar szállásterületeit, 805 után a kapkan népével együtt a S a v a r i a - C a r mi n turn vidékére települt.103 A források szerint az I. Nikéforos és Krum seregei közötti harc mindössze hat napig tartott, s mivel az avarok 811-ben „elég messze” lakoztak északnyugat felé a bizánci-bolgár határoktól (Ivan Dujcev), ezért a messze tartózkodó avarok nem jöhettek számításba, hanem csak egy közel szállásozó nép, népcsoport tagjai jöhettek segítségre. S ezek - valahol a Nikápoly (Nikopol) és a Disztra (Drbstur) városok közötti Duna-szakasz északi területét megülő - „Qgre” ’magyarok’ lehettek. Ezt a véleményt alátámasztja az is, hogy a magyarok 25 évvel később ismét a bolgárok szövetségesei: Krum bolgár fejedelem 813-ban Adrianupolis vidékéről sok makedónt a Dunától északra 104
