Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 8. szám - Petneházy István: Országalmából jogar
bizánci származású kettős kereszttel ellátott országalma használatát bevezette: Az országalma kicserélését egyértelműen bizonyítják a király által használt pecsétek. Uralkodása kezdetén Imre még az egyes keresztes országalmát (K.31) használta, majd később a kettős keresztes glóbuszt (K.32- 33) rendszeresítette. III. Béla tehát nem követte a bizánci példát! Rendelkezett ugyan az ajándékba kapott kettős keresztes országalmával, de nem használta azt. Állításomat III. Béla nagypecsétje (K.30) támasztja alá, amelyben a király kezében egyes keresztes országalma látható. III. Béla nem akart bizánci szokások szerint uralkodni, hanem „a Szent Istvántól örökölt módon kormányozta államát”. (1:95. 233. oldal.) III. Béla elismert és követésre méltó király volt. Véleményem szerint I. Imre király is az apja iránti tiszteletből kezdte királyi jelvényként használni a tőle örökölt kettős keresztes bizánci glóbuszt. Ezzel a választással azonban felmerült az a probléma, hogy mi legyen a régi - a Szent István óta használt -, glóbusszal? Ez azonban nem okozhatott problémát, sőt I. Imre az első szent király országalmájának fontosságát még növelte is, amikor abból a rangosabb értékű jogart kialakíttatta, amire bizonnyára szükség is volt, annak ellenére, hogy a magyar királyoknak már volt jogaruk. A magyar királyok első jogarát I. András király (1046-1060) készíttette és bár azóta királyaink ezt használták ennek nem volt olyan nagy tisztelete, mint ahogy Andrást sem tartották nagytekintélyű királynak. Szent Gellért püspök Nagy Legendája szerint András a Péter király elleni harc során, a királyi hatalom megszerzése érdekében átmenetileg kénytelen volt engedélyezni a gyilkosságokat és a pogányság visszaállítását is. Megkoronázása után azonban András király már határozottan fellépett a pogányság ellen és fejvesztés terhe alatt megkövetelte a Szent István álta hozott törvények betartását. (1.23. 90-91. oldal.) Az egész eseményt később a Képes Krónika szerzője is leírta, és további kedvezőtlen képet festett Andrásról, aki a krónika szerint hazahívta Béla öccsét, hogy legyen az utódja, de később mégis saját fiát koronáztatta meg. A szerző ezt a szószegést is határozottan elítélte: (1.11. 25-26. oldal.) AXIL-XIV. századi irodalom alapvetően elítéli I. Andrást, annak ellenére, hogy végül mégis ő számolta fel a hűbéri függést és a pogánylázadást. A Képes Krónikában I. László királyt koronával és glóbusszal, valamint jobb kezében karddal láthatjuk. A Szent Lászlóról készült legtöbb alkotás csatabárddal mutatja a királyt. Ennek alapján valószínűleg már László király sem használta az András által készíttetett és használt jogart. Mindezek alapján úgy vélem, hogy I. Imre király (1196-1204) volt az, aki uralkodása utolsó éveiben felszámolta András királyi jelvényét, az első magyar jogart, aminek a formája a korra jellemző liliomos jogar lehetett. Mint láttuk I. Imre a királyi jelvény átalakításával a kristálygömbös glóbuszt gyakorlatilag előléptette, ugyanis annak fontosságát - jogar formájában - a korona utáni második helyre tette. Ezzel egyidőben az atyjától örökölt kettős keresztes glóbuszt felemelte a királyi jelvények sorába. Ez az eszmeileg is fontos cselekedet Imre mély tiszteletét is kifejezte egyrészt Szent István, másrészt apja, III. Béla iránt. 760
