Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 8. szám - Petneházy István: Országalmából jogar
Nem foglalkoztam még azzal, hogy a kettős keresztes glóbuszt miért nem készíttethette II. Endre, vagy III. Béla, esetleg más magyar király? Ennek magyarázatát a glóbusz végtelen egyszerűségében, díszítésnélküliségében, valamint abban találjuk meg, hogy az csak aranyozott ezüstből készült. Ez a glóbusz nem illik bele az egyéb, pazar pompával készített, koronázási jelvények sorába. A glóbusz anyaga és kivitelezése egyaránt az igénytelenséget tükrözi. Ilyen országalmát egyik magyar király sem csináltatott volna magának, mert az nem fejezte volna ki a magyar királyok gazdagságát és hatalmát. A magyar készítés csak akkor lenne elfogadható, ha a glóbusz egy halott király - kettős kereszt miatt főleg III. Bélára gondolhatunk -, sírba temetett jelvénye lenne. Béla király sírját a XIX. században találták meg, de akkor már a kettős keresztes glóbusz régóta ismert felségjelvény volt. A kettős keresztes országalma tehát királyi sírmelléklet nem lehetett. Feltűnő, hogy III. Béla sírjába nem tettek glóbuszt, holott a király kettővel is rendelkezett. Az országalma helyett a halott király jobb kezébe - a megfeszített Krisztust ábrázoló - körmeneti keresztet, baljába pedig egyszerű jogart helyeztek. A glóbusz hiánya azzal magyarázható, hogy Imre már a temetéskor tudta: Szent István országalmáját átalakíttatja jogarnak és helyette az apjától örökölt bizánci glóbuszt fogja jelvényei közzé felvenni. A kettős keresztes országalma használata, mint láttuk, az Anjouházbeli Károly Róbert uralkodása előtt is bizonyítható. A glóbuszon levő Anjou-címer a glóbusz készítésének időpontját nem határozza meg. A címer csak azt bizonyítja, hogy Károly Róbert a saját címerét felrakatta III. Béla országalmájára. Ha a glóbuszt Károly Róbert készítette volna magának, akkor az bizonyosan tiszta aranyból és gazdag díszítéssel készült volna, hasonlóan az ő idejében készült egyéb pompás műtárgyakhoz, amelyek pedig kevésbé voltak fontosak mint a királyi hatalmat kifejező glóbusz. I. Imre király nemcsak azért ragaszkodott a kettős keresztes glóbuszhoz, mert az apja hagyatéka volt, hanem azért is, mert apja külpolitikai irányvonalát követve, a bizánci glóbuszhoz a bizánci koronát is szerette volna megszerezni. Ezért hódító hadjáratokat kezdett, amelyek azonban nem vezettek sikerre (1:95). Végső célját - a bizánci korona elnyerését - nem érhette el, mert az ország katonai és gazdasági erejét lekötötte és megosztotta a belső trónviszály. Amint láttuk; a kettős keresztes országalma és a királyi jogar életútja szorosan összekapcsolódik. A királyi jogar I. Imre király uralkodása alatt, valószínűleg 1202 és 1204 között nyerte el mai formáját, és vele egyidőben a kettős keresztes országalma is koronázási jelvény lett. Ettől kezdve Szent István glóbuszának díszes keresztjét mellkeresztnek kezdték használni, amelyet végül Imre király halála után özvegye, Konstancia talán a Magyarországról való elköltözésekor magával vitt. A glóbusz talpát, a parányi arany koronát, amely az átalakítás után feleslegessé vált, Imre király az egyetlen fiának, Lászlónak ajándékozta és azt a gyermek III. László királlyal együtt 1205-ben eltemették. Ennek az apró kis koronának az alját egy keskeny abroncs alkotja, ame761
