Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 8. szám - Beke György: Magyar zarándoklat Rómába
tevékenykedő Actio Catholica sikereit. De ugyanígy tudatában van annak, hogy ő egy állam feje - maga írta alá az 1929-es lateráni egyezményt, amely az egyházi állam státusát megszabta -, tehát egy másik állam polgáraival előbb annak az államnak a hivatalos nyelvén kell érintkeznie. Csak utána szólalhat meg a hívek anyanyelve... Hányszor nyomorította és nyomorítja meg hívek és egyházi hatóságok kapcsolatát az állami protokoll! Moc Dr. Juga, nyilván rég nem az 1933-as pápai prelátus, hanem egy másik „dr. Juga” nemcsak felülről lefelé tolmácsol, közvetít, de alulról felfelé is. Az ő személyén, szemléletén, felelősségén vagy elfogultságán át juthat el a Szentszékhez, az Állam fejéhez, mondjuk a moldvai csángó-magyarok siralmas panasza és alázatos kérése, hogy engedtessék meg nekik, anyanyelvükön szólni Istenhez és Istennek hozzájuk. Közelebb éreznék úgy magukhoz az egeket. Hiszen Istennél másféle „protokoll” érvényes. Előbb teremtett nemzeteket, nyelveket, csak utána jöttek létre az államok, ezek a néha oly gyatra emberi szerzemények. Állami kapcsolatokban nem érdem többé, ha egy nemzet, egy nyelv majdnem pápát is adott egykor a világegyháznak. II. Gyula halála után Bakócz Tamás esztergomi érsek közeljárt a pápai trónhoz. Irodalmi emlékünk utazásának leírása Róma felé, reményben, pompázatban, felelősségben. Her- czeg Ferenc idézte Bakócz érsek Rómába vivő útját, nem fantáziából. 1513. március 10-én, a pápaválasztáson - előveszem a Magyar Katolikus lexikon első kötetét - „Medici bíboros előzte meg; sorshúzással, Bologna és Viterbo kormányzója.” Talán akkor jóra fordult volna a moldvai csángó-magyarok elődeinek sorsa. Mert mostohaságuk egyenesen történelmi távlatú. Az erdődi születésű érsek, jóval pápajelöltsége előtt, „a milkói püspökséget egyesítette az esztergomi érsekséggel.” Vagyis belevonta a magyarországi egyházba.A milkói püspökséghez a Kárpátokon kívüli magyarok, a moldvai csángók tartoztak. Bakócz Tamás tudott a moldvai csángókról, gondoskodni kívánt róluk. Vajon eljutnak-e ma a vatikáni államtitkárságra, az állam „külügyminisztériumába” a csángó panaszok? Vagy elakadnak közben? Magyar misét kérnek a moldvai magyarok. Anyanyelvű iskolákat is szeretnének. Ha az egyház lépne értük, az állami román hatóságok sem tehetnének másként. Semmiképpen nem durvult volna el annyira a nacionalista román hatalom és a zsoldjában álló renegátok, meg a hitükhöz, nyelvükhöz ragaszkodó csángók viszonya, mint a minapi dorongos verekedés során Klézsén. Elüldözték a faluból az erdélyi magyar közéleti embereket. Kidobálták az utcára a magyar ábécés könyveket, aztán máglyát gyújtottak belőlük. A csángók magyar anyanyelvét akarják felperzselni. Csakhogy még e csángó siralmak előtt - állami úton - megérkezhetnek a bukaresti „hivatalos jelzések, és Vatikán Állam csapdába szorul- Rómának egy milliárd katolikussal kell törődnie a Föld kerekén. Nyelvek ezreivel.- De hát van erre egy zsinati határozat...- És az államrezon? Vatikán Állam a hasonlóan szuverén államokkal áll kapcsolatban, ez a diplomáciai érintkezés rendje. 744
