Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 8. szám - Molnár Gergely: Orgoványi napló (részlet)

picsájáig”. De láttam, hogy még Dömösdy Pál bátyám is rettenetes bűnül rótta fel neki, hogy „holmi zsidógyerekekkel brúdert ivott”.

Mire ezt a témát megtárgyaltuk, bealkonyult, sorakozni kellett a nagyszerű vacsorára. Könnyű ilyen helyen 270 vendéget elhelyezni, ahol a termeket 60 évvel ezelőtt egy pazarló báró, Hagen építtette, s benn lejtettek estefelé a zongora lágy hangjainál a baroneszek, mialatt a major körül gulyáslegény terelgette a magyar marhacsordát. Frida baronesz valahova Máramarosba, egy szegényes rutén iskolába került, a másik baronesz Küküllőben lett öreg- bíróné. A szép 300 holdas majort megvette a báró úréktól Király Gábor, s a vételáron felül nagylelkűségében még el is szállította a kopott bárót minden cókmókjával és kicsi lányaival együtt Kerekegyházára. S azután intenzív gazdálkodást kezdett őkegyelme: a szellős zongora, tánc- és társalgótermet teleöntögette zabbal. Ez a tágas terem szolgált 1901-tól 1903-ig a községgé alakulás után a községháza felépítéséig községház gyanánt; itt lakott az elsó' jegyző: nemes Laky Gyula barátom a családjával együtt. Itt töltöttünk sok kedves vasárnap délutánt és estvét vidám társasjáték, dal vagy meghitt beszélgetés közben.

A mókázó Makay Mihály rektor uram, aki ezeknek az összejöveteleknek felvidítója volt, már porladozik; szellemes leánya, Mariska, jelenleg Budapesten polgári iskolai tanárnő; nemes Laky Gyula jegyző barátom, a nagy húsevő és talpig úriember is megtért atyjához, az Esterházy grófok volt jószágigazgatójához a mennyországba, melyről oly sok szépet beszéltem neki, de ahova mégse igen kívánkozott.- Pajtás, csak siessetek ti, papok oda, nekünk jobb már... igaz-e, Miska komám... ez a csikóbőrös kulacs!- Eszem azt a nagy bajusszal díszített szájadat, de a lelkemből szóltál - válaszolt Mihály kántor, s nyomban eldalolta a jegyzők nótáját”:

Áldom az Istent, hogy jegyző nem vagyok, tintás kalamárist nem nyalogatok, csikóbőrös kulacs a vállamon, ez az én tintás kalamárisom, ezt nyalogatom.

Ezekben a tágas szobákban volt elhelyezve patkó alakú asztalok mellett a 270 vacsorázó vendég. Mikor a fehér mellű pulykát hordták terítékre az omlós rétesek után, felköszöntöttem legidősebb Király Gábort, a család patri- archáját, és legifjabb Király Gábort, a nap hősét, amannak családja, községe és egyháza körül kifejtett fáradozásait, emennek hazája ügyében a nagy háborúban szerzett érdemeit méltatva. Utánam még Eördögh főjegyző emlékezett meg ugyanezekről meleg szavakkal.

Éjfél tájban - nagy csillagok égtek az égen, és sűrű harmat szállt a fűre - hazabotorkáztunk feleségemmel. Vasárnap következett.

12-én, Áldozócsütörtökön délután a Polgári Olvasókör közgyűlését tartottuk meg. A kör elnökeként az elmúlt évről beszámolva, megemlékeztem a kiállított keservekről, hálát adva Istennek, hogy mind itt láthatom azokat, akik az 1919. január 25-én felhős hangulatban tartott közgyűlésen részt vet726