Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 1. szám - Vári Attila: A holtak kárpótlása (esszé)

VARI ATTILA A holtak kárpótlása A Surlott Grádics törzsvendégei úgy tettek, mintha nem is érdekelné őket mindaz, ami a városban történik, így hát az Amerikából idekerült parlagfű virágporának semlegesítéséről, a töménytelen reklámszatyor és a csomagoló­anyagok visszanyerhetőségéről, múltszázadi disznótartási szokásokról s más ily fontos dolgokról beszéltek, de Baloghné, a tulaj felesége, aki nemcsak sza­kácsművészetéről volt híres — ismerte ő az embereket is legalább olyan jól, mint sütőkemencéje fortélyait... Nos, Baloghné tudta, hogy az urak feszült napokat élnek. AMesztic fűszerkereskedés hordára szokásos füstölt heringje helyett liba­aprólékot evett, s a katolikus temető őre is gusztusváltozással jelezte nyugta­lanságát: abból a kóser szilvapálinkából ivott már órák óta, amelyet Bélyeg­zőgyártó Kaplun képviselője számára hozattak Máramarosból, s melynek pa­lackja hajdani homokórák időgyűjtő üvegtartályaira emlékeztetett. Csupán V. (azaz Ötödik) Békái Pál, a Magyar Királyi Államvasutak szárnyvonalbeli váltóőre viselkedett természetesen: bölcsen, filozófiát sem mellőző körmondatokban jelezte, hogy földi ittlétünk egyirányú, a születéstől a halál felé tart, s e folyamatban gyönyörök és fájdalmak közepette tapasz­talatot és javakat szerzünk...- Vagy éppen a szerzés ellentétét, a vesztést gyakoroljuk - mondta Ötödik Békái, aki e mélységeket rejtő eszmefuttatás közepette sem hagyta abba a szalontüdő tunkolását. - Uraim, a szerzés és vesztés összefüggésének megér­tése után hadd emeljem ki azt, amit mondandó vagyok, hogy a kárt pótolni lehet, de az embert kárpótolni soha! A mondat utolsó részének patetikus hanghordozása jelezte, hogy hosszú napok töprengéseit összegezi, s a mondat, mint a sivatagi szél, megzörgette a feszültség lombjának száraz faleveleit, s a hangulat mélyén arcukat humu­szukkal eltakaró tevehajcsárok iparkodtak biztonságot jelentő karavánszerá- jok felé... Ilyennek érezte a Váltóőr mondata utáni pillanatot a sekrestyés, s csak később jött rá, hogy a söntés fölötti tükörben látott kép miatt gondolha­tott ilyen költői allegóriára. Odakünn, a Klastrom utcában az Atlantic Circus menazsériája tartott fi­gyelemkeltő fólvonulást, és tényleg tevék vonultak és tényleg szél zizegtette a száraz leveleket.- Kárpótlás pedig van - mondta bizonytalan hangon a katolikus temető őre, majd határozottabb hangon hozzátette - ez kérem egy folyamat...- Folyamodványok folyamata - mondotta a Református Kollégium pedel­16

Next

/
Oldalképek
Tartalom