Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 10. szám - Cseke Péter: A paraszti világkép visszahódított értéktartományai
CSEKE PÉTER A paraszti világkép visszahódított értéktartományai JEGYZETEK HORVÁTH ISTVÁN ELSŐ PÁLYASZAKASZÁBÓL 1941-1947 Földmívesgúnyában - tudós költő Horváth István rendhagyó életpályájának, írói működésének értelmezése számtalan olyan kérdést vet fel, amelyeket az életmű lezárulása előtt egyáltalán nem, vagy alig érintett az irodalomkritika. Végeredményben ez természetes is, hiszen szükségszerűen más nézőpontból, más hangúlyokkal teszi fel kérdéseit az irodalmi jelenségek, folyamatok törvényszerűségeit tágabb összefüggések között vizsgáló irodalomtörténet, mint az egyes köteteket, műveket elemző, immanens esztétikai értékeket kimutatni igyekvő' kritika. Ezért tartottuk nélkülözhetetlennek a Horváth István írói indulásával kapcsolatos jelenségek szélesebb kitekintésű vizsgálatát. Mint jeleztük, annak az irányzatnak az irodalomtörténeti szerepe, amelynek értékképezó' lehetőségei a Kolozsvárra érkező' magyarózdi parasztköltó're ösztönzőleg hatottak, a Bartók-modell érvényesítése volt az irodalomban. Vagyis egy olyan szintézis megteremtése, amely az archaikus népi hagomán- yokat és a modem európai törekvéseket foglalja szemléleti egységbe. Ennek az igénynek adott hangot többször is Németh László, ezt sürgette leginkább a népi írók törekvéseit számba vevő 1943-as tanulmányában is: építsenek új európai láthatárt, vezessék olvasóikat az európai műveltség tágasabb égboltja alá; ugyanakkor pedig még jobban kapaszkodjanak „a magyar tájakba, a magyarjellegbe, a környező népek életébe”.1 Hasonló elvekért küzdött ugyanebben az időben a Termés hasábjain Szabédi László is, akinek nagy horderejű tanulmányai a kultúra mibenlétének a fényében tisztázták a népi műveltség igazi jelentőségét.2 Tamási novelláit elemezve például meggyőző erővel mutatta ki, hogy a lélek lázadása - a szerző szándékaival ellentétben - nem az idegen kultúrák szellemi befolyása ellen irányul (az európai kultúrával való összeférhetetlenséget bizonyítandó), hanem az elmaradottságot konzerváló népi állapot ellen. Ugyancsak ő ismerte fel először, hogy a népi kultúra ősrétegeiben pogány kori emlékeket kereső Tamás tulajdonképpen a népi katolicizmust fedezte fel, ám utalt arra is, hogy ez az élményréteg sem értékelhető önmagában, hiszen európai gyökerei is voltak, és számolnunk kell a szomszéd népek hatásával is.3 987
