Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 7. szám - Páskándi Géza: Diána és a róka (dráma) II. rész
koponyája! A haza egyik legtisztességesebb polgára! Olyan patrióta, amelyet millió közül, ha egyet találsz! És ő neked csak úgy... „ez” a Carnot!? BAMUELLE Értem. Szóval nem kell figyeltetni. FOUCHE Ó, ostoba borjúképűje. Épp ezért kell figyeltetni... Minél jobb hazafi, annál inkább! Különben is beszédem van veled. (A másikat elönti a verejték.) És ne is próbáld tagadni. Itt járt a feleségem. Éreztem a parfümjét, Bamu- elle. Egy szót se! Nem érdekel, mi van közöttetek. De egyre vigyázz! Ha megtudom, hogy nejem megcsal valamelyik kis grófocskával vagy hercegecskével - akkor te is listára kerülsz, Bamuelle. Megértetted? Őre leszel nejemnek! Mindenben rendelkezésére állsz, csupán egyben nem: hogy más férfit keressen... rajtam és ... terajtad kívül. Nem hagyom, hogy kifecsegje a házam titkát, holmi ingyenélő ficsú- roknak... az ellenségnek, érted már, Bamuelle?! (Csend.) Érted vagy nem érted? BAMUELLE (szinte hebeg) Kezdem... kezdem érteni... Már mindent kezdek érteni, uram. FOUCHÉ Engem felszarvazhat veled, bár ezt sem nagyon ajánlom, de ez a kisebbik hiba, ez még nem bűn, de ha mással is - a fejed bánja, hadnagy! BAMUELLE De, fenség... FOUCHÉ Ne védekezz, nem érdekel! (Száraz, de most már némi pózzal.) Csak az érdekel, hogy a király ne szarvazza fel népét Wellington- nal és a szövetséges hadakkal... Ehhez képest mellőzhető minden, Bamuelle. Porszem. Semmi. Elfújja a szél. (A távolba réved. Hirtelen.) A doktort már letartóztattátok, hadnagy? BAMUELLE (megborzongva) Le, fenség. Nemsokára a siralomházban lesz, uram... (Kis szünet.) FOUCHÉ El kell csípnünk még a kivégzés előtt... (Sötét.) 5. kép Párizs. Börtönfolyosó. Visszhangos. Jobboldalt kis cella. Valaki fekszik az ágyon, fal felé fordulva. Nem ismerhetjük föl. Csend. Most távolból visszhangos kiáltás. ŐRMESTERI HANG Poitier, indulj, Joridoux, gyerünk! HANGOK Légy átkozott, Fouché! Csend lesz. Jön lassan oldalról Charlotte, fején hátradobott csuklya. Mellette Voravito.) VORAVITO (suttogva) Legalább mondtak valamit? CHARLOTTE (szintén) Semmi terhelőt. Bitóra juttatta őket és mégse mondtak róla semmit. A félelem hatalma a halálon túl terjed. Atkozták őt, a palotaőr és Théophile is, de semmit, egyetlen mondatot sem szóltak, aminek hasznát ve- hetném a jövőben. (Kis szünet.) Hanem Őfelsége már toporzékol és a parlament is morajlik. Ez az egyetlen reményem, vicomte. VORAVITO És persze az, hogy már Talleyrand is rettegni kezdett tőle! Hisz a külpolitikába is beleszól. S ha már a sánta ördög veszélyben érzi magát - akkor eget-fóldet megmozgat az otrantói ellen. És őfelsége is méltán dühöng, amiért Fouché annyi túl népszerű férfit a listára bátorkodott tenni... CHARLOTTE (hirtelen) De megjött 574