Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 5-6. szám - Beke György: Tóth Lajos alapításai (esszé)

ősi magyar helységeket. Alaposan túltett a két háború közötti szlovák nacionalistákon. Míg Masaryk idejében Pered szlovákul is Pered maradt, lévén múltjában és lakosságában teljességgel magyar, addig Clementisék Tesediko- vonak nevezték el. Párkány új neve Sturovo lett. Ogyalláé Hurbanovo. Jellemző lehet Clementisék névadási eljárására Diószeg esete. Ez a település Masaryk elnök idején is Dioseg, dementis azonban kitalálta, hogy egy múlt századi szlovák író nevét viselje. Lett belőle Sladkovicovo.- Ez az író bizonyára ott született.- Ugyan - legyint Vajda Barnabás, a magyar irodalom és a történelem tanára. Andrek Sladkovicnak semmi köze Diószeghez. Az 1820 és 1872 között élt szlovák író Korponán született és a ma Besztercebányához tartozó Zólyom- radványon halt meg. Selmecbányán járt középiskolába, majd Pozsonyban az evangélikus teológiára. Nem érdektelen epizód, hogy a vele majdnem egyidős Petőfi Sándor is abban a Selmecbányái gimnáziumban tanult.- Miért zavar titeket az, hogy szlovákul másként nevezik meg Diószeget, Párkányt, Peredet? Ez a szlovák nyelv joga.- Csakhogy ez a „nyelvi jog” soviniszta kizárólagossággá lett. Mert magyarul nem lehet leírni nálunk a régi faluneveket. Ezek az újak „védett” nevek, sértené a szlovák „történelmi érzékenységet”, ha magyar nevükkel illetnék a magyar településeket.

Egyik tanár hozzáteszi, hogy a Clementisek igyekeztek minél több falut „átkeresztelni”, nemcsak nemzeti túlbuzgásból, hanem piszok anyagiak miatt: egy-egy új névért 50 korona honorárium járt nekik.

4/b - Fiatalokból áll a galántai magyar magángimnázium tanári kara. Talán Tóth Lajos a legidősebb. De van a tanárok között egykori tanítványa is, Steiner András, a kémia és testnevelés tanára, egyébként országos ökölvívó- és karatebajnok, ami magyarázza tanári szakjainak szokatlan párosítását. De bármennyire fiatalok, jól ismerik a Felvidék magyar oktatásának helyzetét. Megvan a pozsonyi magyar gimnázium a Duna utcában, feleli kérdésemre Ágoston Attila magyar-angol szakos. Önálló tanintézet továbbra is.

Többségükben állami intézetek a szlovákiai magyar iskolák. Galántán - a Tóth Lajos magángimnáziuma mellett - állami magyar középiskola működik. A magániskolák száma az egész országban összesen 37, közülük hat magyar. Dunaszerdahelyen kereskedelmi középiskolát nyitottak, a többi szakmunkásképző, Hidaskürtön, Gútán, Nagymagyaron, Nagymegyeren. Alapítottak újra római katolikus alapiskolát is magyarul, Ipolyságon, Csáky Károly igazgatja.

Nagyot bólintok a névre. Ismerem Csákyt? Az írásaiból igazán. Biztos voltam abban, hogy az alapítók között lesz ő is. Külön köszönet érte, hogy reánk, Erdélyre is mindig figyelt. Tanár, költő, helytörténész - kisebbségben megszokott az ilyen mindenes szerep - pedagógusi tevékenysége mellett felbúvárolta szülőföldje, Hont vármegye Petőfi-emlékeit, végigjárta Balassi és Madách útjait, néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatok nyertese.

Mindezt tudják róla Galántán is. A felvidéki magyar pedagógusi kar egyetlen nagy család. Fogyatkozó csapat.- Az ezredfordulóig 2000 új magyar pedagógusra lenne szükségünk - fejtegeti Tóth Lajos —, Pozsonyban és Nyitrán nem tudnak ennyit képezni. Az

533