Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 5-6. szám - Beke György: Tóth Lajos alapításai (esszé)

Feszültségeit a zene oldja. Zenekar-vezető, szólóhegedűs. Egy krónikás Sebőkéket „zenélő családnak” nevezte.

2/c — Tamási Áron 1937-es „szlovenszkói” - akkori szóhasználat - látogatása után, a magyar egységet sugallta erdélyi tanácsként felvidéki sorstársainak. Ma újra ezt tenné?

Sebők doktor az Együttélés híve. Keszeli Feri kollégám liberális. Tóth Lajos 1990-ben egyenesen Liberál Salont hozott létre Vágsellyén. Szabadelvű gondolkodók fórumát. Perlekednek is egymással? Egyik kassai barátom szelíden zsörtölt: Tóth Lajos csodálatos pedagógus, önfeláldozó ember, de „túlságosan liberális”.

Miben is áll a Tóth Lajos liberalizmusa? Feleljen erre ő maga. Tarics Péternek adott interjújában mondta (Magyarként a Felvidéken 1918-1993. Püs- ki, Bp., 1994):

„Az anyanyelvi hűség, és nemzeti kultúránk megőrzése ösztönöz bennünket a magyar nyelv magas szintű birtoklásához, ezért minden igyekezetünkkel arra törekszünk, hogy gyermekeinkben kialakítsuk az irodalom és a művészetek által közvetített esztétikai, etikai és világnézeti értékek tiszteletét, az azokra való törekvés belső igényét... Büszkeséggel tölt el, hogy ennek a nemzetnek a kultúráját vallhatom magaménak, és csodálatos, mélységes hálára kötelező tény, hogy e nemzethez tartozom, hogy nyelvében élhetek, legjobb hagyományait őrizhetem és fejleszthetem tovább.”

Tamási a táj jellegéből is kiolvasni vélte az erdélyitől eltérő szlovenszkói magyar életérzést. Kétségtelen, hogy a Duna menti síkság, a Kisalföld polgárosultabb, mint mondjuk az erdélyi Mezőség falusi világa. Közel esik Pozsonyhoz és Budapesthez, a nagyvárosok jobban éreztetik a hatásukat. Nem mond ellen polgárosultabb viszonyaiknak az, hogy főleg mezőgazdasági népességű- ek. Az iparosodás nem okvetlenül feltétele a polgárosodásnak. Bármelyik új román iparvárost példának említhetném arra, hogy kevésbé polgárosultabb - mamutüzemeivel együtt -, mint egy gyergyói székely nagyközség. Az erdélyi szász településekről nem is szólva. Hatott a felvidéki magyarságra a két világháború közötti Csehszlovákia demokratikusabb politikai élete is, a pártok szabadabb működése, beleértve a legális Kommunista Pártot. De a felvidéki magyar liberálisokat és a népi-nemzeti gondolkodásúakat vagy a kereszténydemokratákat, éppen így az új baloldal híveit, a tegnapi kommunistákat sem választja el olyan fal egymástól, mint mondjuk az anyaországban. Egybeköti őket a politikai nézeteknél döntőbb létparancs: a nemzeti megmaradás. Enélkül nincs liberális, nincs népi-nemzeti, nincs reformkommunista vagy kereszténydemokrata. Enélkül csak nemzeti elnyomás létezik — vagy éled újjá -, amelyik szintén nem világnézet, hanem etnikum alapján válogat.- A nép követelte meg nálunk a magyar koalíciót — mondja meggyőződéssel Tóth Lajos.- Eredményesnek tartod?- Ott voltál Komáromban, láthattad.- Nem sokat olvasok mostanság az önkormányzati mozgalomról, amelyik Komáromban zászlót bontott.- Megvan, noha mintha csakugyan altatnák.

531