Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 11. szám - Gömöri György: Békássy Ferenc levelei Noel Olivierhez

FRANCES CORNFORD

Békássy Feri*

Mi, kik majd megvénülünk, s rettegő bölcsek leszünk, virágot: szeretetet őrzünk szívünkben neked.

Bátor voltál, s fiatal s mennyi el-nem-dalolt dal!

Tüzes fej és heves szó, bolond, szép megindító.

Érvelsz valakivel még Galícia mezején?

Lövészárkok, kidőlt fák „nem úgy van!”-od hallgatják?

Egyszer majd megvénülünk, s reszketegen tipegünk, de mint virág, képed él, míg szívünk ver, rejtekén.

Angolból fordította Gömöri György

FRANCES CORNFORD VERSE BÉKÁSSYRÓL

Mint a Noel Olivierhez írt levelekből is kitűnik, Békássy Ferenc gyakori vendég volt a Cornford-házaspárnál. Frances Cornford, Charles Darwin unokája, „irodalmi szalont” vezetett egy ideig Cambridgeben, ahol férje klasszika-filológiát tanított az egyetemen. Már 1910-ben kiadott egy kis versgyűjteményt, de a Békássyról írt vers csak összegyűjtött verseinek kötetében, 1954-ben látott napvilágot. A cím és a jegyzet helyesírása arra utalnak („Féri” illetve „Fé- rencz Bekassy”), Frances Cornford sohasem látta leírva magyar barátjának keresztnevét. A születési év is pontatlan a vers jegyzetében (a helyes dátum 1893) és a vers utalása Galíciára is inkább csak feltevésből származik - Frances Cornford csak annyit tudott, hogy Békássy valahol a keleti fronton esett el (a valóságban a bukovinai Dobronouc mellett). Az itt közreadott vers mégis megható emléket állít a hajdani barátnak, aki huszonkét éves korában huszárönkéntesként lovagolt a szinte biztos halálba. (G. Gy.)

* Eredeti jegyzet. „Férencz Bekassy (1891-1915)” magyar költő, a cambridgei King’s College tagja, elesett a keleti fronton 1915-ben.

1028