Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 1-2. szám - Vékony Gábor: 1910-ben született - Beszélgetés László Gyulával
írta meg azt a történetet, amelyben már a hunok története is benne foglaltatott. És a második bejövetel, a secundus ingressus itt jelenik meg először a hun történethez viszonyítva. Tehát a honfoglalás időpontjától - 896-ra gondolok ebben az esetben —, a honfoglalás időpontjától több mint három évszázaddal eltávolodva jelennek csak meg ezek a krónikás adatok. Nézd, ezzel szemben azt lehetne felhozni, hogy a nyugati krónikások viszont állandó egyenlőségjelet tesznek hun, avar, magyar közé. Ahunok, akiket avaroknak neveznek, az avarok, akiket magyaroknak, a magyarok, akiket avaroknak neveznek. Tehát a magyar krónikáinkban későbben jelentkezik, de nyugaton megvan. Ezt azzal magyarázzák, hogy nem tudták, hogy kik, csak az életformájuk azonos lévén vetítették egyik nép nevét át a másikra. Én ezekben nem hiszek. Ezek nagyon jól tudták, hogy kikkel állnak szemben, a nyugatiaknak is volt kémszervezetük, voltak követjárások, voltak összeházasodások, voltak idemenekülések, vagy innen menekülések. Nagyon jól tudták, hogy milyen népek vannak itt. Én nem hiszek az olyan elképzelésben, hogy azért tévesztik össze a hunokat, magyarokat és az avarokat, mert hogy hasonlók voltak. Nem, nem tudom elhinni! Persze ez, ez hit, ez nem érv! Én világosan látom, de mindegy, hát emberek vagyunk. Én azt hiszem, hogy az újabb adatok fényében azzal mindenképpen számolnunk kell - épp a vörsi temetőt említetted hogy a kései avarság, vagy hát amit annak nevezünk, nagy tömegekben, jelentős számban tovább élt. Azt gondolom, hogy arról is le kell mondani, hogy elszlávosodásról beszéljünk, tudniillik a Kárpát-medencei szláv települési terület jól rekonstruálható, és ez a Kárpát-medence szélső, erdős területein található csak meg, a síksági részeken, tehát itt, azon a részen, amelynek később is magyar többsége volt, egész egyszerűen nem találunk sem szláv temetőket, sem pedig szláv településeket. Először Lipták Pál mondta ki, hogy az Alföld középkori magyar népe az nem Árpád magyarjaival azonos, hanem a késő avarokkal. Namost ezt is támadták, de legutóbb, ahogy olvasom, Éry Kinga majdnem ugyanezt mondja ki, hogy a középkori magyarság az a késő avarokkal, onugorokkal azonos, és nem Árpád magyarjaival. Tehát erről az oldalról nem ellenérv, hanem inkább támogató érv sorakozik fel a kettős honfoglalás vitájában. Igen. Tehát azok a temetők, amelyeket te a 44-es könyvedben elemeztél, azoknak az antropológiai, az embertani képe fiiként turanid. Ezzel szemben a kései avar, tehát a griffes-indás temetők, illetve a mi Árpád-kori köznépi temetőinkben jelentős számú kelet-balti van, nordikusok, mediterránok, tehát nagyjából az az embertani összetétel, amely úgy többé-kevésbé mára is megmaradt a Kárpát-medencében. Igen. Voltaképpen akkor mi most avarul beszélünk, vagy magyarul? Hát haha, én azt hiszem, hogy magyarul beszélünk. Igen, én is azt hiszem, mert elmagyarosodtunk. Igen. Feltéve, hogy az uralkodó osztályhoz tartoztunk volna. Én nem hiszem, hogy mi ahhoz tartoztunk. 78
