Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 8. szám - Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? (tanulmány)
beszélve, hogy a vogul, osztyák és magyar nyelvi egyezések száma kicsi, a feltételezett kapcsolatok pedig kezdettől tisztázatlanok108. Természetesen maga az ún. nyelvrokonság is tisztázandó, bár magát a szoros kapcsolatokat nem vonom kétségbe.109 II. „Hunnen und Avarén, Chazaren, Petschenegen, Usen traten hier auf, kamen und giengen, erschienen und verschwanden, und blieb keine Spur von ihren Pfaden.”110 A németeknek egy ezredév nem volt elég ahhoz, hogy „megbocsássák” a magyarok létezését. A VI. századtól a XVIII. századig előszeretettel nevezték a magyarokat vad hunoknak, avaroknak, agarénusok- nak, ám amikor - a magyar hagyományok révén - a krónikáink által feltámasztott szkíta-hun-avar rokonságot a magyar történészek tudós könyvekben kezdték hirdetni, előbb megdöbbentek, majd dühödt ellentámadást indítottak. A XVIII. században ez odáig ment, hogy II. József király (1780-1790) rendeletben tiltotta meg a magyar oknyomozó történelem tanítását!111 A magyar történettudomány megteremtői közül említsük meg Katona Istvánt (1732- 1811), Pray Györgyöt (1723-1801) és Fejér Györgyöt (1766-1851), bár a nagy elődök névsora hosszasabban folytatható volna. Katona István forráskiadványai112 közel félszáz kötetet tesznek ki, Fejér György történelmi sorozata113 43 kötetes. Pray György114 volt talán a legharcosabb képviselője a hun-avar- magyar rokonságnak. Fő müve 1761-ben jelent meg115, amelyet három év múlva kiegészített116. Pray György a francia Deguignes négykötetes híres könyvén117 fellelkesülve, „e kitűnő férfiú”118 kínai forrásadataira támaszkodva új „útmutatót”119 ad előbb a hunok eredetét illetően, majd nagy részletességgel ismerteti a hunok történetét120. Munkája második részében121 az avarokat tárgyalja, majd a harmadik részben a magyarok dolgait ismerteti122, nem hagyva kétséget afelől, hogy a magyarok a türk népekhez tartoznak, és a hunok és avarok rokonai123. Pray György nagyon is jól ismerte mind Sigismundus Herberstein vélekedését124, mind azokat, akik a magyar nyelvet a finnel rokonítják. Ezt először Comenius vette észre - íija, majd Eccardus ismertette. Tud arról is, hogy egy hannoveri orvos, Martin Vogel (Martinus Fogelius) készített egy finn-magyar szótárt125, ám ezeket a vélekedéseket Pray keményen 108 Reallexikon der Vorgeschichte unter Mitwirkung zahlreicher Fachgelehrter. Hg. Max Ebert. III. Band Berlin, 1925. 377.: Schon vor der Auflösung der wogu- lisch-ostjakischen oder Ob-ugr. Spra- cheinheit hatte sich die Sprache der Ungarn aus der für alle ugr. Sprachen gemeinsamen Ursprache losgelöst. Man weiß nicht, zu welcher Zeit dies geschah noch in welchen Gegenden die Ungarn damals wohnten, ud die Prämissen, welche zur Beantwortung der Frage von der Urheimat der Ungarn dienen sollen, sind leider so alig. Art oder auch so vieldeutig und dunkel, daß die Resultate der Forschung in keinem rechten Verhältnis zu der auf sie schon werwendeten, überaus großen Mühe stehen. 109 „Kik vagyunk? Honnan jöttünk?” címmel e tanulmány második része foglalkozik a magyarság eredetének kérdéseivel, így nem utolsósorban azzal, hogy az ún. finnugor rokonaink nyelve mikor és hogyan vált a magyarhoz közelivé. 110 „Feltűntek itt a hunok, az avarok, a kazárok, a besenyők, az úzok, jöttek és mentek, megjelentek és eltűntek, és nyomuk sem maradt! - Robert Roesler, Dacier und Romanen. Wien, 1866. 10. 111 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. V. Bp., 1897. 1198. 112 „Katona István bölcseleti doktor, előbb Jézus-társasági pap, utóbb apát-kanonok." História critica priorum Hunga- rias ducum, ex fide domesticorum et ex- terorum scriptorum concinnata. Pest 1778-1780. História critica regnum Hungáriáé stirpis Arpadianae, ex fide domesticorum et exterorum scriptorum concinnata. Buda, 1779-1782. - História regnum stirpis Austriacae Budáé Vádi, Colocae. 1794-1817. 113 „Fejér György, theológiai doktor, prépost-kanonok és az egy. könyvtár igazgatója." Szinnyei József id. mű IH. 258. Codex diplomaticus Hungarias a lesiasti- cus ac civilis. Buda, 1829-1844. 114 JPray György, bölcseleti doktor, apát-kanonok és az egyetemi könyvtár igazgatója." Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XI. Bp., 1906. 11-118. 115 Annales veteres Hunnorum, Ava- rum et Hungarorum ab anno ante na tum Christum CCX ad annum ChriBti CMXCVII deducti ac maximam partem ex őrientis, occidentisque rerum scriptoribus conge8ti, Opera et studio Georgii Pray So- rietas Jesu Sacerdotis. Vindobonae, 1761. E 45 x 300 mm-es, nagyalakú könyv a kétoldalas indexen kívül 388 oldalt tartalmaz, valamint a végén található Köröspataki Kálnoki Lajos 14 oldalas Materia Tentaminis publici c. tanulmánya. 116 Supplementum ad Annales veteres Hunnorum, Avarum et Hungarorum conges tos. Timaviae, 1764. 117 Deguignes (Deguinesius), Histoire generale des Hunns, des Turcs, des Mo- gols, et des autres Tartares occidentaux, avant et depuis J.C.jusquá présent. I-IV. Párizs, 1756-1758. Pray a bevezető Ad Lee tore m-ben négy oldalon át méltatja. A magyar tudományos élet képviselői később nem sokra értékelték Deguignes művét, Pray Györgyöt pedig egyenesen lekezelték. Vö. Ligeti Lajos: Attila hunjainak 727