Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 8. szám - Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? (tanulmány)
zet Szibériában az Ob és az Irtis mentén96. Ezek után felcsillantja magyar nyelvismeretét ekképpen: ecki (= egy), nelli (= négy), sogoek? (= nem, nemzedék), keritit (= város), saude (= eső), nyelő (= nyelv), lap (= láb), wau (= vaj), foo (= mocsár, láp), many (= mony, tojás), terwein? (= vásár) stb. Összehasonlító táblázatával kapcsolatosan ezt az útmutatót adja: Azért, hogy megmutassam ennek a táblázatnak a használatát és a használhatóságát, vegyük csak akkor példaképpen az első, vagyis a hun nemzetet, és gyűjtsük ki a magyar-székelyek és finnek számneveit, a következő hat hunnal együtt és akkor azt találjuk, hogy ezeknek a magyaroknak és finneknek, amazokkal azonos a nyelvük. A magyar és a finn a négyes számot „nelly”-nek (!) mondják, a másik hat ugyanezt nilla-nak, nille-nek, nelet-nek, nial-nak, és így tovább ejti ki. Ez, ennek megfelelő egyéb más történeti híradásokkal (!) egyetemben eléggé bizonyítja, hogy ezek a népek az említett magyarokkal és finnekkel össze kellett tartozzanak. Leibnitz báró egyébként ugyanígy vélekedik, amikor ezt mondja: Ammianus Marcellinus és Tacitus adatai nyomán a hunok, a finnek és a magyarok rokonok.97 Strahlenberg sok hasznos dolgot és adatot is taglal a munkájában, többek között például a Magor, Má- gog név szinonimáit98 a 3-as és a 9-es számok szám- misztikáját99, Szibéria népeinek embertani jellegzetességeit, szokásait, szertartásait, így P. S. Pallas útikönyveivel100 együtt igen jó forrásmunkák. Ugyanakkor egészen nyilvánvaló, hogy sem primitív és rossz szóegyeztetései, sem szedett-vedett közvetett értesülései nem képezhetik a finnugor rokoní- tásoknak az egyik kiindulópontját. Miről van itt szó tulajdonképpen a juhárok, jugo- rok kapcsán? Legelőbb is arról, hogy az Urál keleti oldalán volt egy folyó, amelyet Jugnak, Jugranak, később a vogulok Jögra-jasnak neveztek101, majd e folyónévből területet jelző név alakult: Jugria, oroszosán Juharia102. Az orosz évkönyvek ismerik már 1100 óta103. Vogulokat 1396-ig, osztyákokat 1550 tájáig, mint népneveket senki sem ismert!104 Dél-Szi- bériában régi eredetű vogul és osztyák helynevek egyébként sincsenek105. Mivel a jugra, ugra név hasonlít a magyarok hungar, ungar, venger nevéhez, a teljesen laikus utazók, hallván az érdekes hangzásbéli szóegyezéseket vagy szóhasonlóságokat, egyszerűen kijelentették, hogy a vogulok és az osztyá- kok (akiket ugoroknak egyébként csak Budenz József keresztelt el!106) is magyarok és egy a nyelvük. Valójában az onogur-ogur-hungar-ungar szavaknak semmi köze sincs a jugra szóhoz!107 Arról nem is te in ihren Sprachen, wie wir Europäer, haben können. 95 So würde mir solches bei Vökem, die so dumm, wie das Vieh, in der Dolmetschung nur doppelte Mühe gekostet haben. 96 Ostjaki meine der stupidisten Nationen in Sibirien am Obi und Irtisch. 97 VIII. Damit ich nun der Gebrauch dieser Tabelle und inre Nutzbarkeit zeige, bo nehme man nur zum Exempel die erste, doer die hunnische Nation vor, und sol- lationire die Numem und Wörter derer Ungarischen Seckler (!) nebst derer Finnen mit denen sechs folgenden Hunnen: bo wird man finden, daß diese Ungarn und Finnen mit jejen einerlei Dialect haben. Der Ungar und Finne nennet die Zahlt 4, Nelly und Nellie, die übrigen sechs aber pronunciren solche Nilla, Nille, Nelet, Ni- al, Neli, Nille und so weiter. Dieses, nebst andern hierzu einstimmenden nachrich- ten in der Historie (!), ist ein ziemlicher Beweiß, daß diese Völker mit gedachten Ungarn und Finnen vor Zeiten müssen zusammen gehöret haben. Welcher Meinung der Baron Leibnitz in seinen Miscellinae p. 157. ebenfalls ist, allwo er meidet: Amm. Marc. lib. 31.: Hunnis tribut, quae TacituB Finnis, unde forte aliqua Hunga- rica lingua cognata, Das Nord- und Östliche Theil... 1730. 60-61. Elégséges Hun- falvy Pál: Magyarország ethnographiája, Bp., 1876.233. oldalt megnézni annak igazolására, hogy Strahlenberg nemcsak magyarul nem tudott, de vogulul, osztyákul és finnül sem! Ugyanakkor a Tacitusra való hivatkozás csak akkor érthető igazán, ha a .Germania" c. munkájából a finnekre vonatkozó részt elolvassuk: „A fennusok szörnyen vadak és undorítóan szegények, se fegyverük, se lovuk, se hajlékuk nincs. Füvet esznek, ruhájuk állatbőr, földön hálnak és egyetlen bizalmuk a nyíl, amelyre vas hiányában csonthegyet tesznek... még vágyaik sincsenek*. 98 Das Nord- und Östliche Theil... 1730. 3S-39. 99 Uo. 80-87. 100 P. S. Pallas: Bemerkungen auf einer Reise in die südlichen Stathalterschaflen des Russischen Reichs in den Jahren 1793 und 1794.1. Band. Mit colorirten Kupfern. Leipzig 1799. II. Band. Leipzig 1801. Az 516 oldalas első kötet 25 színes táblát, az 525 oldalas második kötet 27 színes táblát tartalmaz! P. S. Pallas: Siberísche Reise. I—II. Leipzig, 1805. 101 Com. Géza Kuun: Relationum Hun- garorum cum Oriente gentibusque orien- talis originis história antiquissima. I. Claudiopoli, 1892. 16. 102 Hajdú Péter Finnugor népek és nyelvek. Bp., 1962. 154-159. 103 Hunfalvy Pál: Magyarország ethnographiája. Bp., 1876. 261. A. L. Schlö- zer, Nestor. Russische Annalen. Göttingen, 1802-08. Fr. Miklosich: Chronica Nestoris. Vindobona 1860. 10. - Hodinka Antal: Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Bp. 1916. 104 Zsirai Miklós: Jugria. Bp., 1985. 75-76. 105 Bartha Antal: A magyar nép őstörténete. Bp., 1988. 40. 106 Munkácsi Bernát: Az .ugor" népnevezet eredete. Ethnographia 6 (1895) 349. 107 Bartha id. mű 49. 726
