Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 8. szám - Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? (tanulmány)
nának, ellenkezőleg a baskíriai magyarokról van szó!69 Akik azonban vaknak teszik magukat, hamarosan valóban nem is látnak! Hunfalvy Pál70 jó száz évvel ezelőtt bevetette Sig- mundus von Herberstein (1486-1553) egyik adatát annak igazolására, hogy Miksa és V. Károly német császárok, valamint I. Ferdinánd magyar király moszkvai követe 1516-ban és 1529-ben felfedezte Ju- gariat vagy Juhariat, ahonnan a magyarok származnak és ahol még magyarul beszélnek!71 Hivatkozik egy 1554-ben Bázelben megjelent könyvre72, amely könyveimet és adatot azután 1892-ben gr. Kuun Géza is átvett73. Ez a könyv Hajdú Péternél már 1549-es megjelenési évvel tűnik fel74. Herberstein első utazása valójában 1517-ben volt, és önéletírásában csak annyit mond, hogy „Jugritzek” Per- miában magyarok lennének75. Utazásairól, életében, részletes beszámoló nem jelent meg. Először Bécs- ben nyomtatták ki 1557-ben útibeszámolóját, amelynek tartalmát tulajdonképpen a könyv címoldala jelzi: A moszkvai kormányzóság és az azzal határos területek leírása s annak megmutatása, hogy ott miben hisznek, félig tőlünk eltérően s hogyan fogadják és tartják a nagyköveteket és követeket, valamint a két különböző moszkvai utazásról76. Ebben a nagy formátumú, oldalszámok nélküli könyvben a magyarokról nem esik szó. Annál inkább szó esik az 1563-ban Baselben megjelent könyvben77, amelynek címoldala felér a tartalomjegyzékkel: A moszkvaiak csodálatos története, amely bemutatja a nagy Oroszországot, Moszkva fővárossal és már nevezetes környező fejedelemségekkel együtt, a vallásokat, a furcsa szokásokat és a moszkvai rettenetes nagyfejedelem eredetét, férfias cselekedeteit, hatalmát, országrendjét a legszorgalmasabban és rendesen, azért, hogy megértsék mindazt, ami eddig nálunk a német nemzetnél ismeretlen volt. A bevezetés után egy kétoldalas térkép található ezzel a felirattal: Moscovia Sigismundi Liberi Baronis in Herberstein, Neiperg at Gutenhag, anno MDXLIX. Az Ural hegységtől és az Ob folyótól keletre olvasható: „IVHRA inde ungarorum origo” azaz: Juhria, ahonnan a magyarok erednek. A következő kétoldalas térképen az Oby Fluss mellé az van írva: „IVGRA, unde Hvngari, Ivgritzi populi”, alatta pedig „Grustinczi populi”. Ez a 215 oldalas könyv (amelyhez egy hatoldalas mutató regiszter is tartozik) 1567-ben másodjára is megjelent Baselben, de már 246 oldalon. A többlet Georg Wemher munkája Magyarország csodálatos vizeiről. Noha a „finnugristák” kezdettől érezték, hogy az Ungaria és a Juhra szavak csak 69 Bendeffy László id. mű 268-286. Itt található a korábbi irodalom is, ezért nem foglalkoztunk külön Gombocz Zoltán: A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány, Bp., 1926. című munkájával. 70 Hunfalvy Pál (1810-1891) bölcseleti doktor, kir. tanácsos, a m. főrendiház tagja, a M. Tud. Akadémia igazgató tagja. A Szepes megyei Nagyszalókon született. 1827-ig a magyar nyelvben teljesen idegen volt. Később az európai nyelveken kívül alapos jártasságot szerzett a görög, a héber és az arab nyelvekben. 1855-ben még a magyar nyelvet a finn-ugor és a török között állónak tartotta. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. IV. Bp., 1896. 1415-1428. 71 Hunfalvy Pál: Magyarország ethnog- raphiája. Bp., 1876. 262. 72 Paul Hunfalvy: Die Völker des Ural und ihre Sprachen. In: Ungarische Revue 6 (1888) és uő. Magyarország ethnográ- phiája. Bp., 1876. 262. 27. jegyzet. 73 Hae est Juharia, ex qua olim Hun- gari progressi, Pannoniam occupaverunt. - Com. Géza Kuun, Relationum Hunga- rum cum Oriente gentibusque orientalis originiB história antiquissima. I. Claudio- poli 1892. 64. 74 Hajdú Péter: Finnugor népek és nyelvek. Bp., 1962. 9. 75 Sigmundus Freiherm von Herberstein, Selbst-Biographie. Fontes Rerum Austriacum - Oesterreichische Ge- Bchichts-Quellen I. B. Scriptores. Wien 1855,129: .Durch das gross Permia, und über ain gross wasser und Gepürg, die baide sy petzora (Pecsora) nennen, ist vili mer dann vierhundert meill dahin zura- itten. Unnd dann Khumbt man zu den Jugritzen. Das sollen die rechten Hungern sein, davon sy Iren Ursprung haben. 76 Moscovia der Hauptstadt. In Reissen durch hem Sigmunden Freyhem zu Herberstein Neiperg und Gutenhag Obristen Erdkamrer und öbriBten ErbtrucksesBen in Kamtn. Römischer und Hungern und Behaim Khü. Mai. u. Rat Camrer und Presidenten der Niederösterreichischen Camrer zusamen getragen. Samdt des Mosco- viter gepiet und seiner anrainer beschrei- bung und anzaigung, in wen si glaubens halb mit uns mit gleichheilig. Wie die Potschafften oder gesanten durch si emphan- gen und gehalten werden, samdt zwaien underschiedlichen raisen is die Mosqua. Wien, 1557. 77 Moscoviter wunderbare historen: in welcher deß treffentlichen Grossen land Reü8sen, sampt der Haupstatt Moscauw und andere nammhaftigen umligenden fürstentumb und stetten gelegenheit Religion seltsame gebreüch: Auch deß ersch- rockenlichen Großfürsten zu Moscauw haerkommen mannlichetatlen gewalt und landsordnung auff das fleyßigest ordenli- chen begriffen: so alles biß haer bey und Teütscher nation unbekandt gewesen. Erstlich durch den wolgebomen herren Sigmunden Freiherren zu Herberstein Neyperg und Gutenhag. Basel, 1563. 78 Zsirai Miklós: Jugria. Bp., 1985. 61. -Zsirai Miklós: A modem nyelvtudomány magyar úttörői. Bp., 1952. 11. 79 Die rechte landstraß gehn petzora, Jugaria und biß zu dem fluß Oby. Moscoviter... 89. oldal. 722
