Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 8. szám - Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? (tanulmány)
néven vette, hogy az ázsiai magyarokat a latin egyházhoz kössük és a mi szertartásainkhoz szoktassuk.40 II. Pius a főművében41 ugyanerről ezt írja: „Tudomásunk szerint a Tanaison túl, annak forrásvidékétől nem messze, az Ázsiai Szkítiában, mindmáig megtalálható egy nép, amelyet magyarnak neveznek, és akiknek a beszéde semmiben sem különbözik a Duna mentén lakó magyarokétól.42 Azok őseinek mondják magukat, isteneiket barbár módra tisztelik, bálványokat imádnak, barbár szokásaik vannak és csaknem vadak módjára élnek.43 Ismét tiltakozik az ellen, hogy a magyarok hunok volnának, bár egyesek Magyarországot „Hunnaria”-nak mondják, a magyarokat pedig a hunoktól származóknak gondolják, mintha a hunok maradékai a mi korunkig megmaradtak volna?44 Itt azonban elmond valami fontosat. IV. Jenő pápa (1431-1437), akinek szándéka volt Krisztus hitének terjesztése, a Magyarországról hozzá küldött istenfélő férfiakat kívánta útnak indítani keletre, ám ez az utazás nem valósulhatott meg, mert a közbenső, átvonulási területen lakó „rutének” (oroszok), akik Istennek a görög szokás szerint áldoznak, ezt megtiltották. A keleti magyarok inkább maradjanak meg a bálványimádás tévelygésében, mintsem a római egyház rítusának ajánlják magukat.45 Mielőtt értékelnénk II. Pius pápa közlését, feltétlenül meg kell ismernünk a „mi verónaink”-nak nevezett férfiút. II. Pius munkamódszere lényegében az volt, hogy „összeollózta” a korábbi. Szerzők közléseit, jószerével a legcsekélyebb kritikai rostálás nélkül! Erre jó bizonyíték a „noster Veronensis” kifejezés használata is. Munkájában ugyanis csaknem mindig Pliniust nevezi „veronainak”, mivel az id. Plinius Secundus Kr. e. 20- ban Veronában született.46 Am munkája elején pontosan megmondja, ki a „mi Veronáink”: Caius Iulius Solinus. Sőt, egy helyütt felfedi, miért ragasztotta Solinusra is a „veronai” jelzőt. Solinus ugyanis Pliniust követi.47 Ki volt C. I. Solinus? Maga II. Pius pápa nagyon hízelgőén nyilatkozik róla, mondván, hogy Indiától Hispániáig körülutazta a földet,48 valójában azonban egyáltalán nem megbízható „utazó és tudós”! Talán Egyiptomban született, kortársa volt Ae. S. Piccolomininek, azaz II. Pius pápának. Bár hetven fejezetből álló főműve 1473 és 1621 között sok kiadásban megjelent49, valójában nem tett mást, mint az I. században élt Pomponius Méla50 művét kiegészítgette, elsősorban Pliniusra támaszkodva, sőt egyszerűen kimásolva. Ezért „Plinius majmának” nevezték már a késő középkorban.51 Semmit, vagy csaknem semmi újat nem alkotott.52 43 Eli parenteB horum se dicunt, Deos- que more Gentilium, et idola col unt, ritu- que barbarico, ac propemodum ferino vitám agunt. Pii II. Commentarii... 1574. 596. 44 Hungáriám nonnulli quasi Ilunna- riam, et Hungaros pro Hunnis dictos pu- tant, tanquam Hunnorum reliquiae ad ae- tatem usque nos tram perduraverint. Pii II. Commentarii... 1574. 596. 45 Eugenius quartus Pontifex maxim us ad cultum Christi traducere conatus est: missis ex Hungária (!) nobis propinquiori viriB religiosis, qui verbum Dei praedica- rent, et nótám illis facerent baptismi gra- tiam: interiacentes Hutheni transitum ve- tavare, qui Graecanico ritu Deo sacrifican- tes, perire potius in errore idolatras vel- verunt, quam Romanae ritum Ecclesiae ad cos deferri. Pii II. Commentarii... 1574. 596. IV. Eugenius pápa térítési tevékenységéről beszámol J. Dlugoss is: Joannis Dlugossii seu Longini canonici Cracovien- sis Históriáé Polonicae. Intr. I. Zegota Pauli. Cura et imp. A. Przezdziecki. IV. Cra- coviae 1877. 493-494. (1433. évnél) és 611-612., 624-626. (1439. és 1440. évnél) 46 Johann Heinrich Zedier, Grosses vollständiges Universal-Lexikon. B. 28. Graz, 1961. 846-847. 47 Pius pápa munkájában általában Pliniust nevezi „verónainak”: Plinius Veronensis seribit in Arabico sinu...; Pii H. Asiae... 1531. 4., 15., 22., 35., 54. Iulius Solinus Plinium secutus. Id. mű 93. oldal. 48 Iulius Solinus ubae testimonium ad- ducit, qui universae partis terrae meridia- nae, quamplurimi propter solis ardorem perviam negaverunt (facta vei gentium vei insularum commemoratione, ad confir- mandae fidei argumentum) omne maré quod ab India usque in Hispániám retro Aphricam cingit, navigabile affirmavit, adiectis stationum locis, et spaciorum modo praescripto. Pii II. Asiae... 1531. 4. C. I. Solinus munkáit a történetírók használták, példa erre J. Dlugoss, aki többször is hivatkozik rá: Joannis Dlugossii seu Longini canonici Cracoviensis Históriáé Polonicae. Cracoviae I. 1873. 27., 57. 49 Johann Heinrich Zedier: Grosses vollständiges Universal-Lexikon. Band 38. Graz, 1962. 586. 50 Johann Heinrich Zedier: Grosses vollständiges Universal-Lexikon. Band 28. Graz, 1961. 1417. 51 Er lebte nach dem Plinius, und hat seinem Buche fast nichts anders gethan, als daß er den Plinius ausgeschrieben; weswegen er auch insgemein des Plinius Affe genennt wird. Gr. voll. Universal-Lexikon. B. 38, 586. 52 ...daß Solinus ein Scribent sey, welcher nicht, oder sehr wenig, tauge. Gr. voll. Universal-Lexikon, Band 38, 586. 53 Als Iulius Solinus eder Solon, derjenige Komische Rathsherr, welchen We- rander Severus umbringen lassen! Gr. voll. Universal-Lexikon. Band 38, 586. 54 Pomponii Melae, Cosmographi de or- bis situ. Lib. I—III. Cu8piniamus, de cae- saribus... Francofurti 1601. 425. oldalán Pomponius fő művének címét „Geogra- phia’-nak tudja. 55 Pomponius munkái együtt jelentek meg C. I. Solinuséval folyamatos lapszámozással 1-től 230. oldalig: C. Iulii Solini 720
