Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 8. szám - Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? (tanulmány)
BAKAY KORNÉL Hogyan lettünk finnugorok? BEVEZETÉS Harminc esztendővel ezelőtt, egyetemistaként, a finnugor őstörténet kutatására készítettek fel, ám egy fél életnyi idő kellett annak felismeréséhez, hogy a magyar őstörténet a „finnugor irányzat” révén zsákutcába jutott, keményebben fogalmazva zsákutcába juttatták! Nagyjaink közül számosán a csalhatatlan kinyilatkoztatok nemegyszer gőgös pózába merevedtek s mindazokat, akik nem tudták vagy nem akarták elfogadni a „finnugor” tanításokat, már a múlt század végén „mucsai veteránoknak” nevezték, akik az „ősi kaczagány dicsőségétől áztatott délibábos virányokat”* kedvelik1. S ha figyelmeztették őket, hogy „a tudományos kérdésekkel foglalkozó embertől megkövetelik a jóhiszeműséget és a tudományos lelkiismeretességet s azt, hogy folytonos kritikával kísérje a maga nézetét csak úgy mint a másét, és ne restellje bevallani, hogy tévedett”2, „mindenféle badar ítélet és következtetés” képviselőjének nevezték el az ellenfelet3. Az elmúlt száz esztendő alatt a helyzet, ebben az értelemben, tovább romlott, nem kis mértékben Zsirai Miklósnak köszönhetően4, aki a finnugor elmélet elutasítóit „gyermeteg ellenszenvvel”5 kezelte, elutasítván a „vad őstörténeti csodabogarakat”.6 A nagyközönségnek szánt ún. alapvető ismereteket közlő munkákban lépten-nyomon olvashatók az ilyesféle közlések; „Ma már egységes álláspont alakult ki nyelvünk rokonsága kérdésében, de régebben sok fantasztikus elképzelés elhangzott ezzel kapcsolatban. Némelyek a hunok közvetlen utódainak vélték népünket, mások a héber, su- mér, perzsa nyelvvel vagy éppen az angollal hozták kapcsolatba nyelvünket. Egy ideig - különösen a múlt század közepe tájáig — sok híve volt a török* Képzavarnak sem utolsó (Szerk.). JEGYZETEK 1 Hunföldi Lehel: Etimológiánk áprilisi hajtásai. I. Vámbériász. Ethnographia 6 (1895) 141-142. - Hunföldi Lehel Munkácsi Bemát álneve. .Munkácsi Be mát bölcseleti doktor, a pesti izraelita hitközség tanfelügyelője, a M. Tud. Akadémia levelező tagja. 1850-ban született.* „ 1881-ben Műnk családi nevét Munkácsira változtatta. 1890 után ó készítette el a budapesti zsidó népiskolák és középiskolák hitoktatási tervezetét." Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. IX. Bp., 1903. 379. 2 Marczali Henrik: Ethnographia 6 (1895) 89. .Marczali Henrik bölcseleti doktor, egyetemi tanár, a M. Tud. Akadémia levelező tagja. Született 1856-ban. Atyja Morgenstern Mihály zsidó rabbi, aki családi nevüket 1875-ben változtatta Mar- czali-ra. Ősatyái öt nemzedéken át rabbik voltak." Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VHL Bp., 1902. 537-641. 3 Munkácsi Bemát: A magyar nemzet törökségéhez. Ethnographia 6 (1895) 90. 4 Dr. Domonkos János: Zsirai Miklós (1892-1955) születése centenáriumára. Kapu 5 (1992) 12. szám, 60-61. o. 5 Zsirai Miklós: Őstörténeti csodabogarak. In: A magyarság őstörténete. Szerk. Ligeti Lajos. Bp., 1943. 10., 24. 6 Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. Bp., 1937. - Zsirai Miklós: Őstörténeti csodabogarak. In: A magyarság őstörténete. Bp., 1943. 266-289. 7 Hajdú Péter. Finnugor népek és nyelvek. Bp., 1962. 7-6. 8 „Hogy a magyar nyelv finnugor eredetű s hogy minden más elmélet kalandos és tudománytalan, azt ma már nemcsak a tudomány hirdeti, hanem benne van a művelt magyarság köztudatában is." Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. Bp., 1930. 278. Szabó T. Attila: Nyelv és múlt. Válogatott tanulmányok és cikkek. Kriterion Bukarest, 1972. 10-12., 18., 43. Nagyon jellemző az újdonsült ős- történész, Engel Pál legújabb megfogalmazása: „A finnugor eredet ma szilárd ténynek számít (sic!), amelyet a világ egyetlen nyelvésze sem vitat, noha a közvélemény nem elhanyagolható kisebbsége ma is kételkedve veszi tudomásul." A más nézeteket vallókat egyszerűen így intézi el: „A tudomány elveitől és módszereitől mindegyik függetleníti (sic!) magát, az új elméletek célja ugyanis egyik esetben sem egy tudományos probléma szakszerű megoldása, hanem a »kis magyar nép* számára a lehető legdicsőbb ős megszerzése." „Tudományos szempontból a probléma egyetlen vonatkozása érdemel figyelmet: mint aggasztó társadalomlélektani jelenségé!" Engel Pál: Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig. Bp., 1990. 34-36. 9 Hajdú Péter. Új hazát találtak, őshazát keresnek. In: Uralisztikai olvasókönyv. Összeáll.: Domokos Péter. Bp., 1977. 27. 10 Hajdú Péter id. mű 30. - Padányi Viktor nemes buzgalommal sokat tett történelemszemléletünk megváltoztatásáért. Padányi Viktor Dentu-Magyaria. Veszprém, 1989. 55-68. 11 Hajdú Péter Új hazát találtak, őshazát keresnek. In.: Uralisztikai olvasókönyv. Összeáll.: Domokos Péter. Bp., 1977. 30-31. 715
