Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 8. szám - Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? (tanulmány)
magyar atyafiság gondolatának. Századunkban pedig a magyar nyelv munda és dravida kapcsolatait latolgatták. Mindezen elméletek nagyrészt komolytalanok, bebizonyíthatatlanok voltak, és a tudomány fejlődésével lassanként lomtárba kerültek.”7 Hasonló modorban oktatta ki az olvasókat Szabó T. Attila, lesajnálva a „fellegjáró nyelvészeti képzelgések káp- rázatába csábított sok-sok jótét lelket”, a turáni rokonság híveit „az emberi értelem józanságától elru- gaszkodottaknak” titulálva. „Az ilyenfajta téveszmék rabjai visszasüllyednek ... a képzelgések kezdetleges szintjére.” S még ö vádol! „...az érvekre a nyelvrokonító nem a józanság hűvös ellenérveivel, hanem a megszállottság rögeszmés kitöréseivel, a rosszindulat, az elbizakodottság, a szakmai gőg és hasonló embertelen indulatok feltételezésének vádjával felel.” ,A magyar nyelv finnugor eredete... ma már... sarkigazság. A magyar nyelv rokonait a finnugor nyelvek csoportján kívül kereső régi és új elméletek nem a tudományosan bizonyítható tények, hanem a nyelvi valóságot semmibe vevő értelemkápráztató képzelgések világába ragadják az .elméletek’ szerzőivel együtt a tőlük megtévesztett hiszékeny lelkeket is.”8 Különösen bántó hangnemben, felfuvalkodott önteltséggel rontottak neki azoknak, akiktől némiképpen „tartottak”, legtöbbjüket „monomániásnak és agresszívnak” keresztelve el9, nem restellve például, hogy Padányi Viktorról ezt íiják: A magyar származáskutatás és történelemírás pestisében alakja úgy emelkedik ki ma, mint az orvosi diagnózisok fertőjében hajdan a nagy Semmelweis”.10 Ha a „széllel bélelt elméletek” szerzői felkészült, nyelveket ismerő, olvasott emberek, akkor így „érvelnek”: „tudományos felkészültségük látszata, a munkáikban felvonultatott filológiai apparátus sokakat meggyőz a hirdetett tételek igazáról. Elsősorban azokat persze, akik az adatokat, forrásokat ellenőrizni, új igazságokat kritikával fogadni nem tudnak.”11 Magyarán: mindenki csaló, ostoba, „ultrás nacionalista”, arcátlanul vakmerő12, aki a végleges és megdönthetetlen finnugor elméletet nem fogadja el13. A marxizmus ormótlan emlőin nevelkedettek szerint pedig „a milléniumi évek szenvedélyes nacionalizmusának légkörében valóságos büntető hadjáratot indítottak a finnugor nyelvrokonság hívei ellen”14. A Magyar História sorozatban közzétett őstörténeti munka szerzője, Fodor István egy jottányit sem tért el a fentebbi vonaltól s különösen a sumér-ma- gyar kérdés vizsgálóit bunkózta le: „elgondolásaik éppoly zavarosak és tudománytalanok, mint előde12 Komoróczy Géza: Adalékok egy jelenség természetrajzához. A sumér-ma- gyar nyelvrokonítás. In: Uralisztikai olvasókönyv. Összeáll.: Domokos Péter Bp., 1977. 39. - Ezt a szellemet képviseli az ty Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Bp., 1984. 444-445. 13 Mennyivel komolyabb és tisztességesebb László Gyula álláspontja: .Ha valaki úgy érzi, hogy a finnugor nyelvtudomány tévútra vitte őstörténetünket: ehhez joga van. De egyúttal elsőrangú kötelessége a rokonításokat pontról pontra, módszeresen, tudományos alapossággal megcáfolni és helyettük jobbat-meggyőzőbbet adni’. László Gyula: Hol volt, hol nem. Uralisztikai olvasókönyv. Összeáll.: Domokos Péter. Bp., 1977. 122-123. 14 Bart ha Antal: Magyar őskor - magyar jelenkor. In: Uralisztikai olvasókönyv. Összeáll.: Domokos Péter. Bp., 1977. 84. Bartha ezen írása eredetileg a Népszabadság 1972. március 10/11-i számában jelent meg és el nem vitatható érdemei is vannak, mivel kiállt a magyar őstörténet kutatásának fontossága mellett! Ugyanakkor az új ún. tízkötetes magyar történetben marxista dogmákkal teli, lényegében használhatatlan összegzést készített. Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Bp., 1984. 377-396. 15 Fodor István: Verecke híres útján... Bp., 1975. 34. 16 Bartha Antal: A magyar nép őstörténete. Bp., 1988. 17 Nemeskürty István: A bibliai örökség. Bp., 1992. 20. 18 Acsády Ignácz: Nemzeti Újság 1895. május 12. .Acsády Ignácz bölcselettudor, hírlapíró, a M. Tud. Akadémia levelező tagja. Született 1845-ben." Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. Bp., 1891. 53-54. 19 Götz László: Keleten kél a nap. Bp., 1990. 27. Götz László nyomdokain haladva igen figyelemre méltó írást tett közzé Kaba Ákos, Széljegyzetek egy új magyar őstörténeti tanulmányhoz. Életünk 30/1992. 863-872. 1993-ban jelentette meg Makkay János: A magyarság keletkezése c. munkáját, amely több figyelemre méltó megállapítása ellenére, valójában feldolgozásokból összecsipegetett írásmú, eredeti források tanulmányozása nélkül. Aki a dogmától nem tud megszabadulni, jóllehet mások helyes ötleteit ügyesen tovább gondolja, bizonytalan alapokról indul. Makkay szerint a .magyar nyelv uráli-finnugor volta megdönthetetlen tudományos igazság". (97-98. old.) 20 Nemegyszer terjedelmes és unalmas jegyzeteket kell csatolnom mondandómhoz, kimásolt, eredeti nyelvű idézetekkel, de ezt nem azért teszem, hogy a tudományosság látszatát keltBem, hanem azért, hogy az olvasó megtapasztalhassa: igazat írok! 21 Ne a tekintély, hanem inkább a valós tények számítsanak! 22 Zsirai Miklós: A magyarság eredete. In: A magyarság őstörténete. Szerk. Ligeti Lajos. Bp., 1943. 31. Adatai pontatlanok: a Cosmographia 1458-ban jelent meg - írja. - Zsirai Miklós: A modem nyelvtudomány magyar úttörői. Bp., 1952. 10.: itt 716
