Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 1-2. szám - Kalapáti Ferenc: éjjelibevásárlókúrafélemeleten (vers)
itt a tűnt alkalom és mélyhűtött lelkesedés örve alatt a napsugarai árnyék-szék-támlára rovott sorod hófehér batiszt abrosszal terített és többszörösen felmelegített kaszárnyatiszt partedlijére hullott morzsa helyére dőljed tollad mint élő a holtat kaszáslegények kérges tenyerébe dugva kékeres kedélyed viperanyelvén vérpiros bogok lesznek eggyé tovafolyva a meggy-lé-lek zsámolyán ki ül nem ál(l) babám a rászakadt karám oltalmában honos lógós csillagok tüzében égve strichelni nem fogok kiált egy parlamenti torok után a gége mikor lesz már vége a nyárnak a bulvárokon villamos-ok és hűvös szelek járnak áporodott nyálkamosott ragacs tapasztja falragaszra kopott érvét a bádogcsatornák tőszomszédságával rokon komoly sérvét áhító nyáj üregében a muszáj csábító csókjával fogja rád revolverét mint a lét ha ki-be-lépsz az áruház ajtaján felindultan és a mozgólépcső helyén létra vár kapaszkodj a múlt előtt tornyosuló termeszkonzerv gúla ormára mint páros nulla és ürítsd léha kedvvel a sétabotokban lapuló nádszál ágytál tartalmát a magasított csíp tetők fölé az emeleten obszei*vatórium-dioptria butik zománcozott összes művei és nikkelezett önjáró szobabudik hordozzák érsz énem a bevásárlószatyrok között míg dugiban az elárusítónő farzsebébe tömködöm a fixet lebegő glóriák és bársonyos lisztek a pult zömök állványzatán az áru örök bontott csirke sós dzsem és hámozott miért szerelemből ismét csak kimért 64
