Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 1-2. szám - Kalapáti Ferenc: éjjelibevásárlókúrafélemeleten (vers)

akár a kosarat követő léptek nehogy a befőttesüvegekhez éljen a kapkodó lélegzet vágya a törmelékben felvágott értékek szomszédságában a falhoz préselt sonkák eltakarják az izgága nyelvet és a koszorúba vont véreshurkát viselős anyák kontyába fonva érdes hang recseg a megafonba ha rideg lélegzet fagyott a tájra fejekre sapkát lakatot a szájra szavatolt jótállással forgalmaz weis és bleck a társadalomnak bomlasztó bujától távol jól jár ha

burját szattyáncsizmát vásárol és pehelytollal bélelt kabátszárnya/eon röppen tova a tejúton eltévedt angyal- bőrfejűek rángó arcizmát követve a végkiárusítás üresen pangó polcán az ár hol mint tudod az égből kilógnak a csillagok a távirányított vadkannal szórakoztató ipar-kodó hajrá zárás előtti perceiben szerencsétlenül járt egy szerecsendió-daráló vásárló a félemeleten a felesége rányitotta az öltöző ajtaját amikor éppen egy skót szoknyát próbált legombolyítani a fonalas hölgy derekáról hámló csillagporos tomportáj aranygyapjas választékán összerezzent ujj telibetalálva a régit mert a bitófák sem nőnek az égig vezető mozgólépcsők termékeny talaján agonizáló vágyak gyűrűznek a vizeken hervadoznak a szívkoszorúér virágai a glédába állított nadrágszárakon megzavart átmenetektől véres látleletek éjt nappallá téve dolgoznak a pótszelepek a lelkeket karbantartó vállalat nem győzi a munkát a közérzet alkatrészei fogytán