Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 7. szám - Beke György: Megrokkant élet - burgenlandi magyarok között

spräche — nem a nemzetiséget, ami a magánéletben, családi, baráti körben használatos nyelvet jelenti), 1981-re a magyarok száma lecsökkent 4025-re, hogy tíz év alatt 6763-ra növekedjék.

Burgenland néprajzi térképén olyan kisebb-nagyobb magyar szigetek jelentek meg, amelyek már 1921 táján eltűntek vagy nem léteztek soha. Felsőőr, Alsóőr, Felsőpulya, Kismarton. Orisziget hagyományosan magyarlakta helységek. Most Boldogasszony (Frauenkirchen) mosoni településen, a Fertő tó és a Hanság között is kimutatnak 215 magyart, Rohoncon 112-t, Nagyszent- mihályon (Grosspetersdorf) 108-at, Nagymartonban 101-et, Nezsidérben 95- öt, Cinfalván (Siegendorf) 89-et, Németújváron 86-ot.

Se Rohoncon, se Németújváron évtizedek óta nem jeleztek magyar lakosságot. Ez a két helység beírta nevét a magyar irodalom történetébe is. Németújvárott született 1704-ben Faludi Ferenc, a késő barokk és rokokó magyar költője. Rohoncon halt meg 1779-ben. Születési helye véletlen, a család körmendi, Károlyi Sándor kuruc serege elől menekültek a biztosabbnak hitt Újvárra, ahol az apát, Batthyány grófék tiszttartóját oltalom várta, feleségével együtt. A kuruc-labanc háborúskodás a Faludi családot is megosztotta: a férj családja labanc, a feleségé Rákóczi híve. A nagy emberbarát papköltő a nemzet, a magyar kultúra egységét teremti meg magában, műveiben. Egy nagy magyar nyelvész, Révai Miklós jegyezte fel Faludiról: „...el szokott volt a köznép és cseléd közé járogatni, csak avégett, hogy őket szabadabb beszédre felbátorítván, igazabban kitanulhassa a tulajdonabb magyar szóejtéseket. Amiket észrevett, azután fel is szokta nagy gonddal írogatni”. Faludi nyelvészeti jártasságát mutatja, hogy Sajnovics János nyelvész és csillagász nevezetes művében, az 1770-ben megjelent Demonstratio idióma ungarorum et lapponum idem esse címűben, amely először bizonyította a magyar és a lapp nyelv egyezéseit, Faludi olvasatában közölte a Halotti beszédet.

Nemcsak élnek megint magyarok Faludi szülőhelyén, Németújvárott, de iskolában tanítják itt újra a magyar nyelvet, annak nyugati „gyepűinél”. A városka polgári iskolájában öt fiú és tizenegy lány fakultatívan tanulja a magyart. Lehet, hogy nem is vagy nem mind magyar gyermekek. Kezemben a burgenlandi tartományi kormány hivatalos adatai a magyar nyelv oktatásáról, kötelező érvénnyel, vagy szabadon választott tantárgyként, illetve „iskolai kísérletként” német és horvát ajkú településeken. Alsóőrön, Felsőőrön, Felsőpulyán kívül - ahol hagyományos a magyar nyelv oktatása - olyan falukban, városokban tanítják nyelvünket, mint Alsólászló, Csáva, Dérföld, Felsőlövő, Incéd, Locsmánd, Mogyorókerék, Németújvár, Pinkafő, Sopronke- resztúr, Orisziget. Hányán kívánnak önkéntesen tanulni magyarul a mai Burgenlandban? Összesen 173-an, 80 fiú és 93 leány. Érdemes lenne ezt rávetíteni az erdélyi, felvidéki vagy délvidéki viszonyokra, hogy kitetszék Ausztria alig ismert fölénye az oktatásban a szomszédos, illetve együttélő népek kultúrájának, nyelvének ismertté tétele terén.

Persze, ha kiterjesztenék ezt a szemlélődést, időben vissza a negyvenes évek elejére, akkor azon nyomban az akkori Magyarország behozhatatlan fölénye derülne ki ebben a sajátos „versenyfutásban”. Ugyanis Észak-Erdély- ben, illetve a Felvidéken minden iskolában és minden magyar diák számára

628