Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 7. szám - Beke György: Megrokkant élet - burgenlandi magyarok között
Ide, Őriszigetre eljött. Kovách Aladárhoz, meg a szigeti jó magyarokhoz. Innen már látni a haza köpenyét, miként a nagy bujdosó előd, Mikes Kelemen állt meg a Kárpátok külső karimájánál, midőn a Zágonba vívó út örökre be volt födve előtte. Ez a hűség és vonzás hozta el Zilahy Lajost a Vajdaságba élete utolsó évtizedeiben. Miként az ember megáll a szülői ház előtt, melynek kapuján belül már más a gazda. Szathmáry Lajos a fájdalom hazajáró lelke volt Öriszigeten, amíg egyáltalán volt kihez ide jönnie. Amíg itt élt Kovách Aladár s itt lehetett találkozni László Gyula professzorral, Tatay Sándorral, az íróval, Szíj Rezső művelődési mindenessel, Hartyáni Istvánnal, a népi írók bibliográfusával. Emlékezetük itt maradt, de csak az öregek szívében. Pathy Lajos ilyen szigeti öregűr. Mindenes boltja, ahol időnként még a szombathelyi napilapot is meg lehet vásárolni, az egyetlen őriszigeti főutca kanyarodójában áll. Nyitva tart munkaszüneti napokon is. Az üzletet a jó hetvenes tulajdonos fia vezeti. Pathy Lajosnak van ideje, behív a szomszédos „tiszta szobába”, a maga házi múzeumába. Teljes eszmei összevisszaságban találni itt az Osztrák-Magyar Monarchia meg a két háború közötti Magyar- ország emlékeztetőit, bélyegeket, képeslapokat, könyveket, még katonai holmit is. Megbonthatatlan emlék-világ, amelyet elevenen tart a házigazda szemérmes hűsége. Burgenlandban másutt is jártam ilyen „házi múzeumban”. Kismarton tőszomszédságában, Nagyhöflány községben. Történelmi falak között, a szőlődombok aljában, dr. Ábrahám Lajos áhítattal őrzi a maga Erdélyét, Kalo- taszeggel, a székelyekkel, a múló idővel. És Tirolt, amelyhez szintén lélekben kötődik. A doktor úr egyetlen magyar a településen, mindenki így ismeri, és szívesen útba igazítanak hozzá. Senkit nem zavar Abrahám Lajos ábrándos magyarsága, miként az se jutna eszébe senkinek, hogy Kismarton főterén letakaija a hercegi kastély domborműveit Attila hun királyról, a honszerző Árpádról, meg mindahány magyar szentről és nagy királyról. Az öreg szigeti boltos magától értetődőnek találja, hogy Kovách Aladár itt szerzett hazát magának, miután a határon túlit elveszítette. Része lehetett ebben a döntésben annak is, hogy a Pathy-ház ajtaja mindig nyitva állott az erre tévedő magyarok előtt.- Deák Ernő sűrűn jött hozzánk, minden nyáron, családjával együtt. Volt úgy, hogy két hétig is itt maradtak. Most mintha messzébb lenne Bécs, mint eddig, pedig az autósztráda Felsőőrtől valósággal röpíti az embert... Kovách Aladár irodalmi munkásságáról keveset tud Pathy Lajos boltos. Sok minden rejtve maradt ebből még az irodalomtörténet előtt is. Pathy Lajos azt tartja észben, hogy az író úr megpróbálta magára vállalni a falucska gondjait. Kérést adott be a tartományi főnökségre Kismartonban, hogy Őri- sziget maradjon meg önálló községnek. Miként századok során, a magyar honfoglalástól kezdve az volt mindig. A falut 1971-ben Vasvörösvárhoz csatolták, egy tiszta német településhez. Őrisziget eltűnt a térképről, vagyonát beolvasztották Rotenturm an der Pinka községébe. Pedig 1921-ben, mikor Őriszigetet elszakították Magyarországtól, a falu népe legalább a helység ősi nevét szerette volna megőrizni. Az akkori bíró, Miklós József két esküdttel együtt a békekötő nagyhatalmak képviselői előtt megvédte Sziget ezeréves nevét. 615
