Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 7. szám - Kemenes Géfin László: Fehérlófia nyolcasa LXXXV (próza)

ereszti a szövegét, mindig elkanyarodik a témától, nem tóm, visszapörgessem? Egész eddig nem volt képes kibökni, hogyan jött össze avval az ürgével, pedig hát a közönség arra a viszonyra kíváncsi, nem pedig arra hogy a kis aranyos puszipajtása volt-e a nővérének vagy sem... RENDEZŐ: Látod, édesapám, milyen tré dolog az, ha valaki beleszól olyan dolgokba, amikről halvány fingja sincs? Miért nem avval törődsz inkább, hogy oké-e a felvétel... nem pedig... azután író is van a világon

ő az utolsó control addict az utolsó szószerinti auctoritas aki inkább elbíbelődik EGYMAGA ezzel a kimustrált médiummal mintsem hangmérnökkel világosítóval s más hasonló seggfejjel közösködjék a mottó: NEM BELESZÓLNI NEM MEGOSZTANI kiosztani inkább beleveszni egy hirtelen a semmiből előbukkanó hangba ami csak írásként

képes megszületni

és mégis a betűk alatt hallhatóvá tenni a hangot hangokat (a kereplő hangját)

ennyi az író dolga a városok peremén

s ami ott megmarad már nem betűírás

1993. január

601