Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 1-2. szám - Csicskó Mária: A hiányzó parasztpolitikus B. Szabó István
55 Szemes József (1897-1977) - műbútorasztalos. 1945-ben lépett be a Kisgazdapártba, az iparos tagozat országos elnöke lett. 1945-től képviselő, 1947-ben nem került be a parlamentbe, ezt követően visszavonult a politikától, mesterségét folytatta. 56 Tildy Zoltán vallomása, 1957. augusztus 12. MÓL XX-5-h B. Szabó István, vizsgálati iratok, 1. doboz 1. kötet 284—285. p. 57 Uo. bírósági iratok, 2. doboz 3. kötet 221. p. 58 A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások 1956. október 23.-november 9. Bp. Századvég-Nyilvánosság Klub, 1989. 294. p. Noha B. Szabó István e rádiónyilatkozatban úgy fogalmazott, hogy az IB aznap programot fogadott el, ez nem felelt meg a valóságnak. 59 Az 1930-as, úgynevezett békési program a gazdasági válság talaján keletkezett, mérsékelten demokratikus, a birtokos parasztság közvetlen anyagi érdekeit kifejező, inkább nagytőke-, mint nagybirtokellenes cselekvési program volt. Az adott körülmények között számos radikális követelést tartalmazott, de kerülte a mélyreható földreform megfogalmazását és helyette új, erőteljes nemzeti birtok- politikáról beszélt. A program szövegét Vida István tette közzé a Történelmi Szemle 1967. 1. sz.-ban 76-100. p. 60 A forradalom hangja... 295. p. 61 Vádirat. MÓL XX-5-h B. Szabó István. Vizsgálati iratok 2. doboz, 2. kötet 256. p. és B. Szabó István vallomása. Uo. Bírósági iratok 2. doboz, 3. kötet 112. p. 62 B. Szabó István vallomása. MÓL XX-5-h B. Szabó István. Vizsgálati iratok. 1. doboz, 1. kötet 46. p. 63 Huszár Tibor Bibó István. Beszélgetések, politikai-életrajz dokumentumok. Bp. Kolonel Lap- és Könyvkiadó, 1989. 145-148. p. 64 Bibó István erkölcsi megfontolásból, a kormány helytállását demonstrálandó maradt november 6-ig a Parlamentben. Ekkor fogalmazta a Magyarok című kiáltványt és azt a kompromisszumos kibontakozási javaslatot, amely az indiai közvetítéssel decemberben megkísérelt memorandum-akció alapját képezte. Lásd erről: Csics- kó Mária-Körösényi András: Egy harmadik utas szocializmus. Utópia földközelben. Századvég, 1989. 1-2. sz. 118-183 p. 65 „Feladjuk a párt monopol helyzetét - mondta Kádár János többpártrendszert, tiszta, becsületes választásokat akarunk.” Szilárd népi hatalom: független Magyarország. A budapesti központi munkástanács küldöttségének tárgyalása Kádár Jánossal. Népszabadság, 1956. november 15. 66 A Független Kisgazdapárt tervezete a politikai kibontakozás biztosítására. Közzéteszi: Antall József, Göncz Árpád, Vörös Vince. História, 1988. 6. sz. 17-19. p. 67 Lásd erről: Kibontakozás keresése a magyar politikában. Varga István feljegyzése Kovács Béla számára (1956. december 31.) Közzéteszi: Vörös Vince-Vida István. História, 1989. 6. sz. 31-32. p. 68 A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata a legfontosabb feladatokról. Népszabadság, 1957. január 6. 69 Balogh István (1894—1976) - római katolikus pap, kisgazdapárti politikus. 1944 decemberétől 1947 májusáig a miniszterelnökség államtitkára. 1945-tól képviselő. 1947 februárjától júniusig a Kisgazdapárt főtitkára. 1947-ben önálló pártot alapít (Független Magyar Demokrata Párt), 1949-től 1952-ig az Elnöki Tanács tagja. 70 Farkas Ferenc (1903-1966) könyv- és lapkiadó, parasztpárti politikus. 1945-49 között parlamenti képviselő, 1956-ban a Petőfi Párt főtitkára, államminiszter. Eletútjáról lásd: Csicskó Mária: Egy igaz polgár a Parasztpártban. Valóság, 1991. 1. sz. 71 A BHÖ rövidítés azt az Igazságügyminisztérium által 1952-ben közzétett, A hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása című kiadványt takarja, amelynek alapján az igazságszolgáltatás működött a teljes, az Általános és a Különös részt egyaránt felölelő büntető törvénykönyv 1961- es megalkotásáig. 72 írásunkban az események kronologikus bemutatásakor már szóltunk valamennyiről, ezért ismételt, részletes felsorolásuktól itt eltekintünk. 73 Petőfi Kör - 1954-ben alakult értelmiségi szervezet, amelynek keretében rendezett vitasorozat nagymértékben hozzájárult a forradalmat megelőző szellemi erjedés kialakulásához. 74 MÓL XX-5-h B. Szabó István. 1. doboz, 1. kötet 139. p. 75 Uo. 165. p. 76 MÓL XX-5-h Nagy Imre és társai pere. 1958. június 1-jei tárgyalási nap jegyzőkönyve. Bírósági iratok. 4. doboz, 6. dosszié. 77 MÓL XX-5-h B. Szabó István. ítélet. 2. doboz, 3. kötet 223. p. 78 „A legutóbbi választáson csak a legnagyobb hideg terrorral sikerült a szegénypárt jelöltjét, B. Szabó István kisbirtokost megfosztani a mandátumától. S igen érdekes, hogy míg Makón a Kisgazdapárt a legmaradibb zsírosparasztokat egyesíti, Békésen a mezei munkásság alkotja a zömét.” 141. p. 79 1943. december 22-én Bérezi Gábor panaszlevéllel fordult a békési egyház elnökségéhez, amelyben B. Szabó István megbüntetését kezdeményezte, mert a presbiter olyan házasságkötésnél volt tanú, ahol a születendő gyermekek vallására nézve a református egyház kárára kötöttek megegyezést. 80 Váradi Gyula (1921) - vasmunkás, hivatásos katonatiszt, vezérőrnagy. 1956-ban a Forradalmi Honvédelmi Bizottság elnöke. 1958-ban 7 év börtönbüntetésre ítélték. 81 Pongrácz Aladár dr. (1899-1973) - ügyvéd, kisgazdapárti politikus. 1930-tól tagja a pártnak. 1945-49 között képviselő. 1945—46-ban Pest megye főispánja. 1947-től politikai államtitkár. 1948-ban visszavonult a politikától,ügyvédként működött nyugdíjba vonulásáig. 82 B. Sz. I.-hagyaték. 142
