Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 1-2. szám - Csicskó Mária: A hiányzó parasztpolitikus B. Szabó István
listáján államminiszterként feltüntetett Tildy Zoltánt szintén kemény támadások érték. Részben mert 1947 után is együttműködött a kommunistákkal, részben mert nem állt ki - amíg köztársasági elnökként erre módja lett volna - a letartóztatottak érdekében. A Zárda utcai központban összegyűltek még aznap délelőtt - titkos szavazással - megválasztották a Kisgazdapárt ideiglenes vezetőségét, amelyet nyomban megbíztak a szervezés országos méretekben történő elindításával. A kilenctagú Intéző Bizottságba (IB) a Rákosi-korszak idején félreállított és meghurcolt politikusok kerültek: Adorján József19 Csorba János50, Kiss Sándor51, Kővágó József52, Németh Imre53, Pártay Tivadar, B. Rácz István54, B. Szabó István és Szemes József55. Az életkor tekintetében is kedvező összetételű testületben B. Szabó István már az idősebb generációhoz számított. A FORRADALOM ÁLLAMMINISZTERE Az elkövetkező öt napban hősünk, a ládaszegelő segédmunkás, akiből a forradalom ismét politikai tényezőt csinált, két fontos helyszínen lesz az események szemtanúja és résztvevője. Egyfelől rá hárul a Magyar—Szovjet Baráti Társaságtól időközben visszaszerzett Semmelweis utcai országos központot felkereső hajdani párttagok fogadása. Szervezői megbízóleveleket, meghatalmazásokat ad ki, és ő jogosult a felmerülő ügyek írásbeli bonyolításánál használatos pártpecsét kezelésére is. Másfelől október 31-től, amikor Tildy kezdeményezésére létrejön a személyes találkozás az IB és az egykori pártvezér között, naponta felkeresi a parlamentet. November 1-jén, utalva a kormánynak az 1945-ös koalíciós viszonyok szellemében történő egyre sürgetőbb átalakítására, Tildy Zoltán a kabinetbe küldendő harmadik kisgazdapárti államminiszternek B. Szabó Istvánt javasolja. Valamennyi tanúvallomás, ideértve a Tildy Zoltánét is, megegyezik abban, hogy a hezitáló B. Szabó István csak azután egyezett bele e magas tisztség elvállalásába, miután a volt köz- társasági elnök többször kijelentette, egy parasztemberre feltétlenül szükség van a kormányban. Tildynek a személyi kérdésben kifejtett nyomatékos véleménynyilvánítása a közhangulat helyes felmérésén alapult, de választásában nyilvánvalóan tetten érhető az a szándék is, hogy korrigálja saját, 1947-es önmagát, amikor - elsősorban az ő magatartása következtében - megszakadt egy sok személyes szállal és közös élmények által összetartott politikai barátság. November 3-án B. Szabó István jelen van azon a kabinetülésen, amelynek legfőbb témája a Vörös Hadsereg kivonása, valamint az, miként reagáljon a magyar vezetés a szovjet ígéretekkel ellentétes csapatmozgások következtében előállt helyzetre. Meghallgatja Maiéter Pál egyszerre kétségekkel teli, ugyanakkor még mindig bizakodó beszámolóját a november 3-án délelőtt a szovjet katonai küldöttséggel folytatott tárgyalásról. Noha B. Szabó István, Tildy Zoltánt idézve,56 reszortfeladatot nem kapott a kormányban és nem szólt hozzá az ekkor megszületett határozatokhoz sem, az 1958-ban ítélkező bírák szerint már azáltal „megvalósította a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel tényállását”, hogy államminiszteri címet viselt és e minőségében részt vett a kabinet ülésein. A B. Szabó 129
