Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 1-2. szám - László Gyula: "egy XX. századot végigélt magyar ember emlékezései"
GÉPELÉS ÉS KÉZÍRÁS Annyira megszoktam a gépben fogalmazást, hogy most, hogy két hétig Pesten voltam, írógép nélkül, úgyszólván egyetlen sort sem fogalmaztam meg. BŐRÖM RÁNCOSODÁSA Fiatalon, ha fogytam, ha gyarapodtam, bőröm feszülten követte, idősebb koromban a bőr rugalmassága elveszett, és 80 körül már erős ráncosodással járt fogyásom. Szikárrá lettem, csontjaimat ki tudom tapogatni, most pillanatnyilag 69 kiló vagyok, voltam pedig 90 felé is! CSOKONAIHOZ (IDEGEN FELESÉG) Egyszer nálam volt egyik volt hallgatóm, aki a Szovjetben nősült. Nézegetjük a lakásomban őrzött képeket, szobrokat s odaérünk Megyessy Ferenc gyönyörű Csokonai síremléktervéhez. A fiú magyarázata: „tudod egy magyar költő”. Tehát legjobb esetben egy semmitmondó adat, nekünk meg, életünk egy része, a Lilla dalok költője, mint lepke szárnyán a hímpor, egyszóval Csokonai! POLITIKA Nem értek hozzá, nem veszek részt semmilyen vitában, nem tudom mi a helyzet a nyersanyagokkal, a pénzügyietekkel, a bomlasztó tevékenységekkel, a hadseregekkel, egyszóval semmi olyat nem ismerek, amelyek lehetővé tennék számomra, hogy komolyan hozzá tudjak szólni a felvetődő kérdésekhez. Az érzelmi politizálás pedig legfennebb jóindulatú fecsegés. Könnyű elégedetlennek lenni, de nehéz helyzetünkben nagyon nehéz 40 év felvetette kérdéseket megoldani. Mit tehetek én: talán a fiatalságunk nevelése terén a Zrínyi által megfogalmazott: „egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók” valóságának sugal- lása. Aránylag korán beláttam, hogy nincsen semmi keresnivalóm az úgynevezett politikában, nem értek hozzá. Ahhoz meg, hogy csak érzelmi indításra foglaljak ilyen vagy amolyan állást, nem való vagyok. Meg kell maradnunk, méghozzá azokkal együtt, akikkel együtt élünk a Kárpát-medencében. Hívtak pedig ide s amoda: „Neked köztünk van a helyed, a magyarság megmentéséért” stb. jelszavakkal. Mire én: azt csinálom amit vállaltam, s ez azt a célt szolgálja, amit Zrínyi Miklós fogalmazott meg. JEGYZETEK Töménytelen jegyzet kötegben, de rendezetlenek, sokat már tanítványaimnak ajándékoztam, még majd folytatom, gyermekeimnek csak mintákat hagyok... 104
