Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 1-2. szám - László Gyula: "egy XX. századot végigélt magyar ember emlékezései"

lyen földi törzsekhez, népekhez érkeztem, abban a pillanatban tudtam nyel­vüket, gondolkodásmódjukat. Ezek töltik ki újabban nem csak szendereimet, hanem álmaimat is. SZÍNHÁZ Általában nem szeretem a színjátékokat sem tv-ben sem másutt. „Nem velem történt” szoktam mondani, s nyugodtan felkelek egy-egy tv-darab közepén. Színdarabok közül egyetlen nagy emlékezetes élményem Shaw Szent Johan­nája Bulla Elmával, Bartók Csodálatos Mandarinja és Fából faragott király­fija. Jean Gabin néhány alakítása. Emellett őszinte csodálója vagyok a szín­művészetnek. Megjátszani magamat, mint egy másik embert, aki ugyancsak bennem van, de bujkál egyéniségem mögött. Gyermekkorom nagy filmélménye a Hindu síremlék Conrad Veith-tal. Németh László Széchenyi és Kossuth-ja. ÉNEKSZÓ, ANEKDOTÁZÁS Általában mint viccelődő, anekdotázó embert ismernek, s valóban nagyon sze­retem a nevettető történeteket mesélni és hallgatni. Több száz viccet, humoros történetet tudok, s néha még előadásaimba is beleszőttem ezt-azt belőlük, ami az előadás témájához illett. Gimnázium felső osztályaitól kezdve szenvedélye­sen gyűjtöttem — odahaza a Székelyfóldön, de ásatásaimon, katonakoromban is - a népdalokat, tudok is belőlük néhány százat, meg balladát is (Rózsa Sándor, Bogár Imre, Nem messze van ide Kismargita stb. stb.). Sajnos - amit gyermekkoromban sokat hallottam - Szabó Vilma kifeküdt az erdőbe sem szö­vegét, sem dallamát nem tudom. Az is sajnos, hogy annyit sem ér zenei tudá­som, hogy le tudnám jegyezni, legalább főbb hangjait. Édesapám jól tudott lejegyezni hallás után. Anekdotáim közül mindig szívesen hallgatják Szabó Gazsi a pápánál, Lázár János a török császárnál. Ezeket külön megírom, mert Marton Magdi szeretné illusztrálni és kiadatni. NAPOZÁS Képtelen vagyok a lesülés kedvéért mozdulatlanul feküdni, ahogy mozgás köz­ben lesüt a nap, úgy jó! BOROZÁS, ALKOHOL, SZÁMMISZTIKA Jó ideje már, hogy átlag napi 7-8 deci bort iszom, mert jólesik. Egy időben - anyagi okokból - elhatároztam, hogy tartózkodók az alkoholtól, tartottam is egy ideig, de nem ment, újból teret kapott a „három korty”, valóban vagy há­rom, vagy hat, vagy kilenc kortyot iszom, pl. négyet, hetet stb. sohasem. Ez a „számmisztika” nagyon régen megvan bennem (pl. gyermekkorban a mosako­dáskor előbb három tányérnyi vizet vettem). 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom