Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 10. szám - Páskándi Géza: Mátyás és a bolondórák vagy: a magát védelmező szobor II. (regejáték)
(Furfangosi óvatosan elillanni készül, de az udvar szélén észreveszi, hogy feltűnik a két oroszlán, ki száját nyalogatja. A bíró gyors hátraarccal visszatér.) FURFANGOSI Méghogy mi nem vagyunk bátrak! Szembenézünk mi az igazsággal! Nagyon örvendek Mátyás király, hogy pandúrjaim segítségével szétverted az ördögök hadát! PESTBUDAI Az_ árgyélusát, miféle pandúrokkal?! Őket mi már rég pincébe zártuk! Három császár a tanúm, hogy így volt! Megyek is utánuk! FURFANGOSI Átkozott ördögök, ők a gonosz feje! BABADAGA Meg ez a Nózli! AVAS NÓZI Hallgass, te Fuszulyka- adag! (Egymásnak mennek. Kóró báró finnyásan választja szét őket.) KÓRÓ Illendő-e, hogy egy ily fitos Nézi felfigyeljen a bab illatára, s egymást orrontva egymásnak rontsanak? Ejnye már! FÉLNÓTA Biz elég a csetepatékból! Eljött az igazságtevés perce, jó királyunk! (Most érkezik Pestbudai s a három császári ELSŐ CSÁSZÁR Jó, hogy megtudtuk katonájától, kit tisztelhetünk felségedben. Higgye el, álmomban sem képzeltük volna, mi van e tájakon! MÁTYÁS Bizony, a valóság legmerészebb álmainkat is megszégyeníti ’olykor! Minek is kiötölni hát holmi balgaságokat, hajolj le értük, itt találod a földön... körös-körül, itt! (Körülmutat.) MÁSODIK CSÁSZÁR Hittünk ennek a bírónak, s ezzel becsaptuk magunkat. MÁTYÁS Az önbecsapás felség, első lépés ahhoz, hogy majd másokat becsapjunk. HARMADIK CSÁSZÁR Tudtunk is róla, meg nem is. De hogy ennyi furfang, ördögség, boszorkányság... MÁTYÁS No nem több, mint másutt, felség! Csak épp felségtek nem ezeket szokták meg. Ezek felségtek számára sajátjaiknál furcsább ördögök. Ennyi az egész! Hanem most, hogy szabadok lettek, mi volna első kívánságuk? Miféle igazságot szeretnének megtudni végre arról, hogy itt mi zajlott? ELSŐ CSÁSZÁR Egy jó forró fürdő igazságát, Mátyás! MÁSODIK CSÁSZÁR (szinte gyermekin) Locsizni végre már, locsizni! HARMADIK CSÁSZÁR Pancsolni, mint a gyermek... ELSŐ CSÁSZÁR Vagy ha nincs fürdő, építhetünk-e gyorsan egyet? Vagy ho- zathatunk-e legelőbb egy dézsát? MÁTYÁS Már hogyne volna fürdő! Valaki kísérje el császári öfelségüket! BABADAGA Majd én, felség, én! FURFANGOSI Szemérmetlen perszó- na, bemennél a fürdőbe vélük! (Sziszeg, megragadja karját.) Hűtlen macska, te! MÁTYÁS Te szobrász, te kísérd el császári öfelségüket! De aztán visszajöjj! Látom már az őrség is dupla lett. (Az oroszlánok felé bök, akik még mindig ott állnak a füves térség szélénél, időnként megnyalván szájukat.) BALJÁNTALJÁN Igenis, felség! (Kíséri a császárokat, hátul eltűnnek.) MÁTYÁS No, Perszepup, látom megné- multál! KÓRÓ Tán te is gipszet ettél?! (Megböki.) MÁTYÁS Hát hogy is volt azzal a szerződéssel, ördög? PERSZEPUP Amit sose hittem, felség, ez a bíró még az ördögöt is becsapta! AVAS NÓZI Bérünket sose adta ki! Nahát ilyen helyzetben mindenki csak elárul valakit, igazam van felség? Legyünk belátók, jó emberek, vagy nem? (Ezt a többiek felé.) FURFANGOSI Én úgy gondolom, akarom mondani: azt hiszem... egy szóval: úgy vélem, de végtére is: amondó vagyok, hogy egy királyt épp a szeretet, a kegyesség változtat nagy királlyá! Úgy, hogy bocsáss meg az ördögnek s minket pedig, kik az ördög ellen küzdöttünk becsülettel — méltóképp jutalmazz! KÓRÓ Legalább hallgass, te bűnös lélek! FURFANGOSI Méghogy bűnös, hisz épp jutalomra várok! Érdemeimet az ördögűzés frontján nem tagadhatja senki! Mi lesz az én jutalmam, felség? 872
