Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 8-9. szám - Bakay Kornél: A burgenlandi székelyek
Célszerűnek látszik abból kiindulni, hogy sem Szent István király, sem Szent László király törvényeiben és okleveleiben a székely szó egyáltalán nem fordul elő!, leszámítva azt az egyetlen (és első!) adatot, amely 1092-1095 közötti időből származik. Amikor 1116-tól egyre gyakrabban találkozunk e névvel,17 a végeken őrködő katonákról van szó, akik a csatákban, könnyűlovasságként, nem csekély szerepet játszanak. A magyar királyság határait őrök védték (custodes coníiniorum, qui vulgo ewrii vocan- tur), akiknek csoportja volt: a lövők, vagyis az íjászok (sagittarii, spiculatores) és a kémlelők (speculatores). Hunfalvy Pál idézett feltevése szerint éppen ezeket az őröket nevezték a XI. század vége után székelyeknek.18 A nyugat-magyarországi Őrvidék helynevei között megtalálható az Őr, a Lövő, a Szék, a Sziget típusú helynévanyag 19 (Felsőőr, Alsóőr, Rábaőr, Őrsziget, Őr, Vasverőszék), vagy Kendszék (Lajtaszék, Székpatak, Felsőlövő, Alsólövő), valamint a gyepű (németül Koh) jelentésű Kolos típusú helynevek. 20 Lehetséges, hogy a székely szó „széken túlit” jelent, akárcsak az Erdély = „erdőn túli”, az azonban sokkal bizonyosabb, hogy a székelyek 800-900 esztendővel ezelőtt a magyar királyság akkoriban lakott egész területén laktak, megtelepedtek. Laktak székelyek Abaúj megyében, Moson vidékén, a nyugati Őrvidéken, Biharban, Tolnában és természetesen Erdélyben. Erdélyi Lajos munkája 21 óta nyilvánvaló, hogy a székelyek nyelve sem nem gepida (amint egykor Karácsonyi János gondolta22), sem nem török, sem nem kabar, hanem színtiszta magyar!23 Korábbi álláspontját erősen módosítva, legújabban Benkő Loránd állt ki legegyértelműbben emellett.24 Mindazok, akik a székelyek ősi és gyönyörűen tiszta magyar nyelvezetével és nyelvjárásaival foglalkoztak, igazolták és bizonyították, hogy a székelyek több nyelvjáráshoz tartoznak, nevezetesen az egyik a Tiszán inneni vidékkel rokon, a másik a dunántúlival, a harmadik a Szeged vidékivel, és a negyedik a kisalföldi és a Mátyus-földi nyelvjárásnak a testvére.25 Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy például Marosszék nyelvjárása rokon a Pozsony és a Moson vidékivel, valamint a burgenlandi Őrvidékével, Udvarhelyszék nyelvjárása édestestvére a baranyainak és a szlavóniai magyarnak. A hét székely szék a XIII. században a következő volt: a telegdi (később udvarhelyi), a marosi, a csíki, a sebesi (később sepsi), a kézdi, az orbai és az aranyosi. A XIV. századtól a Sepsi, az Orbai és a Kézdi Háromszék lett, 1390 után a Csíkszékből kiszakadt Kászonszék, 1466-ban pedig Gyergyószék, illetve Udvarhelyszékből Bardóczszék és Keresztúrszék. Csíkszék ps Kézdiszék igen erős rokonságot mutat Göcsejjel, a zalai és a vasi Őrvidékkel, így a Trianon óta ausztriai Felsőőr és Alsóőr vidékével. Ez utóbbi községekben, valamint Őriszigeten, számos olyan családnevet találunk, amely Háromszékben is igen elterjedt: Seper, Bedőcs, Baksa, Zámbó, Imre, Bertha, Miklós,25 Unyom, Csiba, Koronka, György, Lázár, Benedek, Tamás, Domokos.27 De egyéb nyelvi azonosságok is vannak. A barázdabillegetőnek a székelyeknél leányka-madár a neve, az Őrségben leány-ficuka. A pacsirtának a Csíkszékben és a moldvai csángóknál szántóka a neve, Vas megyében pedig szántó pityer, a szitakötőt a Székelyfoldön és Nyugat-Ma- gyarországon egyaránt kígyópásztornak nevezik, az Őrségben és a Háromszékben a kecskedarázsnak szakadik a neve,28 és még sorolhatnánk a megegyezéseket. Ha a földrajzi neveket vizsgáljuk, ismét csak azt tapasztaljuk, hogy a helynevek döntő többsége Erdélyben is színmagyar és - egy-két kivétellel, mint például az ismeretlen eredetű Maros - olyanok, amelyek a történelmi magyar királyság más területein is megvannak. Például Nyugat-Magyarországon a Strém (Ösztörmény) patak neve Csík-pa- tak, amely a Pinka mellékfolyója,29 de megvan Pest megyében (Csíktarcsa, ma Nagy- tarcsa) és Csíkvár nevében is. Hasonló a helyzet Homoróddal, amely pataknévként megvan Pozsony mellett, a régi Valkó megyében, Biharban, Szatmárban és persze a Székelyfoldön, Udvarhelyszékben. Csík és Háromszék különösen sok szállal kapcsolódik a burgenlandi Őrséghez, azaz: a keleti székelyek a magyar királyság nyugati őrvidékéről érkeztek Erdélybe, valamikor a XI. század végén-a XII. század derekán.30 805
