Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 8-9. szám - Besenyő Sándor: A nagyszentmiklósi kincs 2-ik és 7-ik számú korsójának egymáshoz való viszonya és napkultuszi jellege
BESENYŐ SÁNDOR A nagyszentmiklósi kincs 2-ik és 7-ik számú korsójának egymáshoz való viszonya és napkultuszi j ellege A nagyszentmiklósi kincsről László Gyula professzor az eddig ismert elgondolások kimerítő összefoglalását adja a Corvina kiadásában megjelent könyvében, s Rácz István felvételeivel oly részletes tárgyképet tár szemünk elé, mely felülmúl többszöri szemügyrevevést a bécsi Szépművészeti Múzeumban, ahol a kincsek kiállítva vannak: 23 aranyedény, közel tíz kiló aranyból, igazi művészi remekmű. Valószínűleg fejedelmi asztali készlet volt. A remekműveken görög nyelvű/görög betűs nem görög nyelvű, s eddig ismeretlen nyelvű rovásírásos karcolatok, a görög nyelvi szövegből következtetve vannak, amelyek használati utasításokat tartalmaznak: a rovásírás lehet-e magyar nyelvű is? „A szöveg erősíti azt, amit régészeti alapon állapítottunk meg: a kincs több rétegű időrendjét.” (1661.) Ha tehát egyes részei más és más időben készültek, akkor alkalmasak voltak arra, hogy egy teljes asztali terítéket formáljanak összeválogatás alapján. A 2-ik és 7-ik korsó fogamzási jelenete azonban arra enged következtetni, hogy a 2-ik korsó képének mestere a 7-ik korsó szemlélete alapján dolgozott. Itt nem az időrendi megállapításra gondolok, hanem arra, hogy melyik alkotó vette a motívumot a másikról. Ezen alkotói összefüggés mellett „a kincs asztali készletének szellemi háttere valamiképpen azonos” (99b) — jegyzi meg László professzor, de hogy mi az az azonosság, nem részletezi. A megoldást épp a 2-ik és a 7-ik korsó képe hasonlatossága alapján kísérelhetjük meg. Mindkettő közös vonása a párzási jelenet: ami a nap életadó és fenntartó szerepére utal. A 2-ik korsó képén a terhesség is világosan ábrázolva van. A cserdini képen a párzás gyümölcse, két kis mezítelen emberke. (Emese) Ennél világosabban a párzás teherbe esés és szülés folyamatának képi ábrázolását el sem lehetne képzelni, arra az eredményre jutottunk, hogy ott az évszakok ábrázolásáról van szó (ezt ki is fejtjük a továbbiakban), a 2-es korsó képein pedig a nap körforgásának képes ábrázolását látjuk (erről is részletesen beszámolunk). így a magyar vallási felfogás, a napkultusz s annak kettős képi ábrázolása beszédes példájával állunk szemben. A fejedelem pedig az égi nap megtestesítője, amiről még asztali készlete is beszél: s erről a kazár fejedelemről szóló értesülések révén tudunk s Kende és Gyula neveink is tanúskodnak róla. Mondottuk, hogy a 2-ik korsó a látszólagos napforgást mutatja be képi formában. Látszólagos napforgásról beszéltem. Ma tudjuk, hogy nem a Nap forog a Pöld körül, hanem a Föld forog tengelye körül, ennek ellenére a közbeszédben manapság is azt 798
