Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 7. szám - Roman Miminosvili-Guram Pandzsikidze: Az igazság Abháziáról
bizottságban az elnöki posztok a következőképp oszlanak meg: ötben abház, háromban grúz a vezető. Annak ellenére, hogy a grúz lakosság háromszorosa az abháznak (ezek az arányok a vezető posztok elosztásánál azért is érthetetlenek, mivel az autonóm köztársaságban a párttagoknak csupán egyötöde abház). Nos, így „nyomjuk el” mi, grúzok az abházokat. Talán nem meglepő, hogy Abháziában nem működik egyetlen grúz énekvagy táncegyüttes, amikor az abház népi táncegyüttesek tagjainak nagy többsége éppenhogy grúz nemzetiségű? Vajon nem sajnálatraméltó az abház és a grúz színház története Szu- humiban? A grúz társulatot arra kényszerítették, hogy hagyja el azt az épületet, amelyikben működött! S tették ezt akkor, amikor gyakorlatilag a grúz társulat tartotta el anyagilag az abház csoportot! Amikor az abházok önkényétől megfáradt grúz diákok és a professzoritanári kar úgy döntött, hogy kiválnak az Abház Egyetem kötelékéből és megalapítják a Tbiliszi Egyetem szuhumi kihelyezett tagozatát, ez a jogos és kényszerű lépés tragikus következményekhez vezetett. Az „elnyomó” grúz nemzet egyetemet alapított az abházoknak, melyet Abház Egyetemnek neveztek el. Grúziában két egyetem működik; az egyik a Tbiliszi (és nem Grúz!) Egyetem, ami egész Grúziáé, beleértve Abháziét is, a másik az Abház Egyetem. Ez kimondottan az abházok részére lett alapítva, akik alig valamivel több, mint egy százalékát teszik ki a Grúz Köztársaság lakosságának. Figyelemre méltó, hogy Abház Egyetemnek nevezik, hiszen a Szovjetunióban (és sehol másutt a világon) nincs ilyen elnevezési gyakorlat. Mert létezik Moszkvai, Tbiliszi, Cambridgei Egyetem, van Sorbonne, Harvard, Harkovi, Lvovi, Taskenti, Kazányi (és nem Tatár!) Egyetem. Ám nem ez a lényeg. Az egyetem, melyet a grúz kormány és az egész grúz nép közreműködésével nyitottak meg az abházoké, és joggal nevezik úgy, ahogy jónak látják. Az oktatás azonban sajnos ott nem abházul, hanem oroszul folyik. Akaratlanul is felmerül a kérdés, ugyanis miféle Abház Egyetem az, ahol nincs oktatás abház nyelven?- Miért? - teszi fel magától értetődően a kérdést az olvasó. - Talán valaki arra kényszerítette őket, hogy elhagyják anyanyelvűket? Szó sincs erről. Ez a különös folyamat leginkább azoktól az abházoktól indult el, akik az orosz nyelv segítségével kijutottak a „nagyvilágba”, s akik anyanyelvűket, az abházt mint szükségtelent hagyták el. Talán kevés olyan abház hazafi van, aki egy szót sem beszél abházul? Éppen hogy ők a legharciasabbak e téren! Közülük néhányan Moszkvában laknak, többségük azonban Abháziában él, s különös buzgalommal igyekszik kimutatni „hazafiságát”, miközben megfeledkezik arról az elemi igazságról, hogy a hazafiság legelső jegye az anyanyelv alapos ismerete, szeretete és ápolása. Az abház szélsőségesek úgy vélik, hogy jobb ha a tengerbe fulladnak bele, mint egy tóba. A tó mi vagyunk, Grúzia, míg a tenger - Oroszország... Ugyan miért jutottak ilyen kegyetlen döntésre? Miért vannak szilárdan 611
