Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 5. szám - Kapronczay Károly: Ukrajna - Egy nagyhatalom születése (tanulmány)
tóttá függetlenségi vágyát, kapcsolatot épített ki a hasonló elképzeléseket dédelgető többi tagköztársasággal. A gazdasági és mezőgazdasági nehézségek súlyosak, ellátási' gondokkal küszködnek, a nemzetiségek is saját jogaikat követelik. Az új ukrán vezetés jószomszédi kapcsolatok megteremtésére törekszik Közép-Kelet-Európa ismét függetlenné vált országaival, így Magyarországgal is, akitől - mint számos nyilatkozatból is kitűnik - az Európához vezető úton kér segítséget. Sokat javult a Kárpátalján élő magyarok helyzete. % Ukrajna - követve több volt szovjetunióbeli tagállamot - 1991-ben kikiáltotta állami függetlenségét, ezzel megszüntette a volt Szovjetunióval való függő viszonyát. Magyarország elsőnek ismerte el Ukrajna állami függetlenségét, és 1991. május 31-én aláírta a két állam együttműködésének elveiről a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén címet viselő dokumentumot, felvette a diplomáciai kapcsolatot, sorra kötötte meg a gazdasági együtüműködés különböző szerződéseit. Ukrajna nem lépett be a Független Államok Közösségébe, európai normák szerint kívánja rendezni a volt Szovjetunió területén kialakult új államokkal a kapcsolatait. Magyarország és Ukrajna kapcsolatainak rendezése területén legfontosabb a magyar parlamentben 1993. május 13-án ratifikált magyar-ukrán szerződés, amely végleges formába öntötte államaik közötti kapcsolatot, a 2. cikk 2. bekezdése kimondja, hogy „a Felek tiszteletben tartják egymás területi épségét és kijelentik, hogy egymással szemben nincs és nem is lesz területi követelésük. ” Ugyanakkor a 17. cikk megállapítja, hogy a „Szerződő Felek, teljes összhangban az Új Európáról szóló Párizsi Kartával és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet más, vonatkozó dokumentumaival, kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a népeik közötti baráti kapcsolatok, valamint béke, az igazságosság, a stabilitás és a demokrácia megkövetelik, hogy kölcsönös védelembe részesüljenek a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása és ennek biztosítására meg kell teremteni minden feltételt.” Ennek előzményeként a kijevi parlament 1992. június 25-én hatályba léptette „A nemzeti kisebbségekről” szóló törvényt, amely minden Ukrajnában élő nemzetnek, nemzetiségnek egyenlőséget biztosít az állami élet minden területén. Kárpátalja elnöki megbízottja pedig 1992. december 17-én rendeletbe rögzítette ennek területi érvényesítését. Többek között előírta, hogy „ahol a lakosság többsége meghatározott nemzeti kisebbséget alkot, az állami, társadalmi szervek, intézmények és szervezetek hivatalos személyei kötelesek beszélni az államnyelvet és a nemzeti kisebbség nyelvét, olyan szinten, amely hivatali teendőikhez szükséges”. Mindez a gyakorlatban is egyre jobban érvényesül, s a 200 ezer főt számláló magyar kisebbség politikai és kulturális helyzete az elmúlt három évben nagymértékben javult, s e folyamat foyltatását várják, kulturális és személyi elvű, adminisztratív önkormányzatot kívánnak. Az itt élő magyarság legitim, mind az ukrán hatóságok, mind a magyar lakosság által elismert szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség biztosítékot lát a két szomszédos állam jó kapcsolatában arra, hogy szülőföldjükön őrizhetik magyarságukat, biztosítékot kapnak önrendelkezési-önkormányzati igényeik teljesülésére. 474
