Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 11-12. szám - KARÁCSONYI FENYŐGALLY 1993. - Ágh István: Eljárulás István királyhoz (oratórium)
1029 üst, üst, üst, üsd, üsd, üsd, tűz, tűz, tűz, füst, füst, füst, bűz, bűz, bűz, szőr, szőr, szőr, csont, csont, csont, kén, füst, bűz... 1. FIÚ: Hajiokunkban ördögök zörömbölnek éjszaka, nem hagynak aludni, diót gurigatnak, kupákat dobálnak büdös görény képiben, menyétasszonyképpen. 1. LÁNY: Vaddisznók reggel, föltárják az ágyást, virág egyik agyarukon, másikon meg hagyma, bakkecskék délben, megeszik a kertet, babot, répát, káposztát zöld habosra rágnak, akkor átváltoznak, édeskednek, magunkéból kínálnak, etetnek, itatnak. 1. FIÚ: Vasas hadak lesznek, mocsárba kergetnek, űznek erdő vadjához, szarvasokkal, vaddisznókkal talán meg is ölnek. KAR: Urunk, Szent István király, oltalmazz minket, mert tiéd a föld, a víz, ég országa, csillagok háza, eljárulunk hozzád, nem vagyunk pogányok. POGÁNY FÉRFI: Fehér isten, hatalmas atyám! irgalmas istenkém, hozzád fohászkodom, könyörgök, sírok. Hétszögletes üvegházadban fekve látod érted sírásom. Éjjel fektében szerencsétlennek éjjel fektében szerencsét hozol. Reggel fektében szerencsétlennek reggel fölkelő szerencsét hozol. POGÁNY NŐ: Este fekvő nő fenyő füstjével áldozik tenéked.
