Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 11-12. szám - AZ EPMSZ TANULMÁNYI NAPJAI. KAPOSVÁR 1993. - Dr. Steinmann Judit: Az EPMSZ bemutatása
lásuk, hanem szaktudásuk, az adott tudományos vagy művészeti területen bizonyított kompetenciájuk alapján választjuk meg. így volt ez már a 70-es évek közepétől kezdve, amikor - eleinte csak szórványosan, később egyre számosabban - jöhettek Magyarországról hozzánk. Akkori vendégeinknél sem elsősorban ellenzéki magatartásuk a Kádár-rendszerrel szemben, hanem témakörük vagy írói kiválóságuk volt a mérvadó: Csoóri Sándor, Keresztúry Dezső, Mészöly Miklós vagy Nemes Nagy Agnes írókra, Frenkl Robert orvos- professzorra, Andrásfalvy Bertalan etnográfusra, Szűcs Jenő, Benda Kálmán, László Gyula történészekre, Bauer Tamás közgazdászra gondolok - hogy csak néhány nevet említsek. Egyensúlyt tartó igyekezetünket — a mérleg nyelvének szerepét - mi sem bizonyítja jobban, mint az 1991-es magliasoi konferencia, ahol a mai magyar politika minden számottevő irányvonala képviseltetett: Göncz Árpád és Pozsgay Imre mellett a Kisgazdapárt, az MDF, a Fidesz képviselői, valamint a régi és mai szociáldemokraták kértek és kaptak szót. Lehet, hogy egyszer a Szabadegyetem teremt vitafórumot a mai országvezetők békí- tő-egyeztető eszmecseréje számára? Nagy, nemes feladat volna..., de egyelőre megelégszünk szerényebb feladatkörrel: az alapszabály értelmében minden hozzánk ellátogatónak véleménycserére adunk lehetőséget, s ez szerencsére nem mindig politikai témáról folyik, hanem a társadalmi élet sok száz egyéb megoldatlan kérdése körül forog. S hogy ezek az eszmecserék a világ különböző sarkában élő néhány tucat magyar számára milyen sokat jelentenek, azt igazolja a törzstagok évről évre növekvő száma. Pedig ma már mindenki hazajáró lélek, magyarságát másként is kiélheti - mégis, valami meghittséget ad a konferenciák minden tavasszal megújuló atmoszférája. De leginkább az örök ellentmondók, a hivatalból opponálok évente visszatérő serege bizonyítja, hogy nálunk a vitatkozás nem gyűlölködő, késhegyig menő harcot jelent, hanem az újat teremtés különböző módozatait keresőinek szükséges eszmecseréjét. 5. Könyvkiadásunk Az alapszabály 5. §-a így szól: „Céljainak megvalósítására a Társaság könyvkiadással is foglalkozik, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadó néven. A kiadói tevékenység előmozdítására létrehozza az „EPMSZ Könyvbarátainak Köré”-t (röviden: Könyvbarátok Köre). Már 1972-ben felmerült a gondolat, hogy a konferencián elhangzott előadásokat saját kiadásban jelentesse meg a Szabadegyetem. 1973-tól ez meg is valósult, Szépfalusi István szerkesztésében s a többi elnökségi tag hathatós közreműködésével. De az így megteremtett füzetsorozatban (12 füzet összesen) már nem csupán az előadások kaptak helyet, hanem Nyugaton élő írók alkotásai is. 1977-től kezdve pedig már nagyobb teijedelmű művek kiadására is sor került. Ezt egy szolid anyagi bázis megteremtése tette lehetővé. Szöllősy Árpád felelevenítette régi tapasztalatait, s az Erdélyi Szépmíves Céh mintájára létrehozta a Könyvbarátok Körét. Ennek tagjai a belépési nyilatkozat aláírásával vállalták, hogy a megjelenő kiadványokból átvesznek egy-egy pél977
