Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 2. szám - Frang Gizella: Írói személyiség és epikai alakok (Bertha Zoltán: Bálint Tibor) (kritika)
minden más érintés. A verseimbe ma is csak olyan ecetfa, diófa, fű, bokor, sóskalevél, lapulevél, árvalányhaj s bazaltkő kerülhet bele, amelyet láttam, körültapogattam, kézbe vettem, sőt nemegyszer megízleltem.” Az esztergom-döbözkúti kert nemcsak „érzéki metaforák” ihlető helye, de a nyolcvanas évek súlyos Csoóri-esszéinek jó néhány darabja is itteni fogantatású. Menedékhely is ez a kert és ez a környék Csoóri számára, hiszen mint elsőrendűen író-embernek — s nem mint politikusnak — az az önmagára mért legfőbb kötelessége, hogy verset és esszét írjon; s ezt korántsem mindig teheti meg a nagyváros szétrázó, fő céljaitól rendre elterelő, örökké politizáló közegében. A legutóbbi idők nevezetes esszéje, a Nappali hold bevezető soraiban pontosan rögzíti e kettős élet és szerep magasfeszültségű, már- már robbanás előtti párharcát. *Július elseje. Ez volt az utolsó határidő - írja -, amelyet magamnak szabtam. Már hónapok óta az a babonás hiedelem tiktakolt bennem, hogy ha még ezen a robbanékony napon se tudok elszökni Budapestről, ki Esztergomba, az esztergomi dombjaim közé, legokosabb lesz megrendelnem a koporsómat.” Csoóri Sándor „esztergomisága” a megszabadulást, a törődött lélek folfrissülését, a gondolkodás és alkotás fölvert mélységeit és lehetőségeit is jelenti. Az írás lehetőségét. Az alkotó ember életének legfőbb értelmét. Az Esztergomi töredék szerkesztői — Nagyfalusi Tibor mellett Virág Jenő - szép és gondos munkát végeztek a kötet összeállításakor. Plasztikusan érzékeltetik író és választott városa kapcsolatának, együttlélegzésének immáron két évtizedes történetét. Kultúrált és meggyőző a levelek, dedikációk, fényképek közzététele, lelkiismeretes a Csoóri-kötetekből való válogatás, arányos a szerkezeti tagolás: a könyvnek ritmusa, „húzása” van. Kár, hogy sem a kötet borítója, sem a közölt grafikák színvonala nem segít emelni e sajátos Csoóri-breviárium kivitelezésének színvonalát. (Komárom-Esztergom Megyei Tanács, 1990) FRANG GIZELLA írói személyiség és epikai alakok BERTHA ZOLTÁN: BÁLINT TIBOR Erdéllyel és az erdélyi irodalommal való foglalkozás időszerű, s manapság divat is. Sajnos, ez nem mindig egységesen színvonalas munkákat eredményez. Azonban, a divattól függetlenül is figyelemre méltó alkotás, hiszen az igényes munkák közé tartozik Bertha Zoltán Bálint Tiborrá1 írt, s az Akadémiai Kiadó Kortársaink sorozatában, az MTA Irodalomtudományi Intézetének gondozásában megjelent kismonográfiája. A Kortársaink sorozat, ahogy a névből is kitetszik, a mai magyar irodalom jeles személyiségeit hivatott bemutatni, tekintet nélkül arra, hogy határainkon belül vagy kívül élnek. A sorozat szerzői igyekeznek egységbe foglalni a tudományos igényű műelemzést és a népszerűsítő-ismeretteijesztő leírást, valamint az irodalomtörténeti és a kritikai szempontok alkalmazását. Ennek során felhasználják a bemutatandó szer220
