Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 8-9. szám - Vékony Gábor: A kazár kérdés I.

fia lett volna. Azaz, a József-levél létrejötte éppen fordított, mint azt Kokovcov gondolta, az eredeti fogalmazvány nem egy későbbi karaita átdolgozás nyomán alakult át, a leszármazási sort tartalmazó passzus ugyanis, a Talmud, Misna stb. emlegetésével világosan rabbanita eredetű. Az így rekonstruálható eredeti fogalmazvány egyébként párhuzamosságot mutat a Schechter-féle genizatöredékkel. Szabriel megtérését az utóbbiban is a hitvita követi, mint ahogy a József-féle levélben is Bulan megtérésének második fázisa a hitvita.

A József-féle levél tehát megállapíthatóan nem származik a kazár kagán, illetve a ténylegesen uralkodó bek udvarából, ennek kézenfekvő magyarázata az, hogy Hasdaj levele már el sem jutott a kazár uralkodókhoz, azaz, az arra írott válasz a kazár kaganátus oroszok által történt feldúlása, 965-968 után keletkezett. A válaszlevél írójának helyrajzi ismereteiből, amely a Krim-félszigetet és Észak-Kaukázust különösen kiemeli, arra következtethetünk, hogy valahol e két terület érintkezési pontján készült az eredeti fogalmazvány. Ebben az esetben elsősorban az antik Phanagoriára gondolhatunk, amelyet VII. századi események kapcsán Theophanes zsidó városként említ (Theoph. chron. ed. C. de Boor 357), ibn al-Faqíhnál pedig „Samkars al-yahud”, zsidó Samkarsként szerepel (BGA V. ed. de Goeje 271, vö. Golden, P. B.: Khazaria and Judaism. AEMAe III. 1983. 137). Mint megállapíthattuk, a levélíró írott forrásokat is használt (Togarma fiainak listája) - ezt nyilván megtehette Phanagoriában is. Az eredeti fogalmazványban csak Bulan megtéréséről volt szó, Obadja „vallásreformja” csak a levél rabbanita átdolgozásába került bele, mégpedig a Schechter-féle genizatö- redék által megőrzött levél felhasználásával.

Mindez azt jelenti, hogy a megtérés időpontjára adott „340 évvel ezelőtt” (Kokovcov, P. K.: i. m. 28-9), amely a levél rövidebb változatából egyébként is hiányzik, aligha fogadható el hiteles adatként. Mint láthattuk, a válaszlevél 970-980 körül keletkezhetett (ez meglepően egybevág egy kései zsidó forrás 990-es dátumával, vö. Kobn S.: i. m. 26, 2. j, Mandel M.: József khazár király válaszlevelének hitelessége. Pécs 1929. 6), így a megtérést 630-640 körűire kellene tennünk. Tudjuk azonban, hogy Marwan hadjárata következtében, 737-ben a kazár kagán felveszi az iszlámot (Artamonov, M. I.: Istorija Xazar. Leningrad 1962. 262., Dunlop, D. M.: i. m. 84 stb.), s a VIII. század végéig terjedő forrásadatok is arra utalnak, hogy a kazárok nem voltak zsidó hitűek (Artamonov, M. I.: i. m. 226-8). Ezért nincs különösebb értelme a levél 340 évét Westberg nyomán 240-re javítani (Dunlop, D. M.: i. m. 151, 107. j), s ezzel 720 körűire helyezni a kazárok zsidó hitre térését. Ha egyáltalán valamivel magyarázható ez az évszám (vö. Kokovcov, P. K.: i. m. 93, 4. j), akkor csak úgy, ha kapcsolatba hozzuk a kazár kaganátus megalapításával (Gadlo, A. V.: Etniéeskaja istorija Severnogo Kav- kaza IV-X. w. Leningrad 1979. 130), azaz, a levél írója visszavetítette a zsidó hit felvételét a kaganátus létrejöttének idejére, ami tőle logikus eljárás. A kazár kaganátus létrejöttét egyébként 630-653 közé helyezhetjük (Ludwig, D.: Struktur und Gesellschaft des Chazaren-Reiches im Licht der schriftlichen Quellen. Münster (Westf.) 1982. 134., vö. Novosel’cev, A. P.: Voprlst. 1987-2.22, stb.), ami jól egyeztethető a József-levél keletkezésétől visszaszámított 340 évvel.

Az áttérésre tehát egyetlen biztos dátumunk van, az, hogy a Konstantin-legenda tanúsága szerint a kagán udvarában lezajlott hitvita 861-ben történt. Ezzel összefüggésbe hozható, hogy Christianus Druthmar 864 körül említi a kazárok zsidó voltát (Migne, J.-P.: Patr. lat. 106. col. 1456), s ibn al-Faqih valószínűleg ibn Hurdadbih 885 körüli szövegét kiírva a kazárok megtérését újabban történtnek mondja (BGA V. ed. de Goeje 298., vö. Golden, P. B.: Khazaria and Judaism i. m. 140, 41. j). Mivel a József-féle levél eredeti fogalmazványa (még a rabbanita átdolgozás előtt) a megtérés egész folyamatát Bulan ^személyéhez kapcsolja, az is kérdéses, mennyire adhatunk hitelt Mas'udínak, aki Harun ar-Rasid kalifátusa idejére (789-809) teszi az áttérést. Ha ugyanis a József-levél elbeszélését itt értékesíthetőnek tartjuk, akkor az áttérés nem igen kezdődhetett korábban a IX. század közepénél. Idevonható talán, hogy 901930