Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 8-9. szám - Vékony Gábor: A kazár kérdés I.

ben egy Ksa ibn Buljan nevű kazár királyról (bek?) hallunk, aki megtámadja Bab al-Abwabot (Golden, P. B.: Khazar Studies i. m. 199). Mivel az illető Buljan fia volt, apja éppen 860 körül élhetett, abban az időben, amikor a kazárok Bulan nevéhez kötődő áttérése történt. A két név pedig valószínűleg azonos, a héberben az egybeírt 15 és V felcserélhető egymással, így a levelezésben szereplő Bulan lehet egy. eredetibb Bülßn elírása is. Nem kizárt azonban a két névalak esetén egy — itt nem részletezendő - nyelvtörténeti magyarázat sem. Ilyenformán a kazárok zsidó hitre térését 860 körűire kell tennünk, ahogy azt annak idején Telegdi is gondolta (Telegdi Zs.: i. m. 268). Igaz ugyan, hogy a József-féle levél a megtérést a kazárok ardebíli győzelmével kapcsolja össze, ez pedig 730/731-ben történt (Dunlop, D. M.: i. m. 69. kk), láthattuk azonban, hogy a levél a megtérést a korai kazár történelemhez köti, így ez az adata nyilván nem értékesíthető kronológiailag. Nem lehetetlen egyébként, hogy ebben az esetben a levél a kazárok 737-es iszlámra való térését őrzi halvány nyomokban.

Fentebbiekben többször esett szó a kazárok karaita zsidóságáról. E tekintetben azonban a kazár—zsidó levelezés adataira vagyunk utalva, ez a levelezés pedig jelenlegi formájában rabbanitáktól származik, így érthető, hogy abban a kérdésben, vajon ka- raiták vagy rabbaniták voltak-e a kazárok, megoszlanak a vélemények. Ankori szerint a kazárok zsidósága, a maga tökéletlenségében, kétségkívül rabbanita volt (Ankori, Z.: The Karaites in Byzantium. New York-Jerusalem 1959. 64. kk), s Artamonov szerint sem bizonyítható a forrásokból, hogy a kazárok előbb karaiták, majd rabbaniták lettek volna (Artamonov, M. I.: i. m. 447). Ezzel szemben, azon az alapon, hogy a József-féle levélben Bulan sátrat Cöhel, Kokovcov, P. K.: i. m. 22,5, 29,g) épít istennek, s azt Mózes II. könyvének megfelelően szereli fel, míg Obadja a hitet a halacha, a hagyomány szerint alapítja meg, s behozza a Misnát és a Talmudot, többen arra következtettek, hogy Bulan karaizmusát Obadja rabbanizmusa követte (Kohn S.: i. m. 37, 9. j, 38, 2. j, Mandel M.: i. m. 38., Gyóni M.: MNy 34: 92-93, 35. j). Harkavy szerint viszont a kazárok zsidósága eredetileg sem a rabbanizmusnak, sem a karaizmusnak nem felelt meg (Harkavy, A.: Altjüdische Denkmäler aus der Krim. St.-Pétersbourg 1876. 106), míg Dunlop úgy gondolja, hogy Bulan valami zsidó hitváltozatra (modified Judaism) tért volna meg (Dunlop, D. M.: i. m. 170). Láthattuk azonban, hogy az Obadjaval kapcsolatos rész későbbi, rabbanita betoldás a levélben, így Bulan és Obadja vallásának szembeállításából valóban nem lehet Bulan karaizmusára következtetni. Tény viszont, hogy a József-féle levél hosszabb változatában megfigyelhető a karaita frazeológia (Kokovcov, P. K.: i. m. XX-XXIII.), ami Bulan Tórán alapuló hitével együtt mégiscsak a hagyományt elvető karaizmusra utal.

Erre látszanak utalni egyébként a kazár-zsidó levelezésen kívüli adatok is. így Mas'üditól arról értesülünk, hogy a muzulmánok, kazárok,_keresztények és a pogányok bírái közül a kazárok bírái a Tóra szerint ítélkeznek (Muruj II. 11), ez pedig világosan arra mutat, hogy a kazár zsidóság nem rabbanita volt. Van azonban a kazár karaiz- musra egyértelműbb adatunk is. A X. századi Istaxri azt írja a kazárokról, hogy két fajtájuk van, az egyiket qara xazar-nak nevezik, ezek feketék, mint az indiaiak, a másik fajtájuk fehér ... (BGA I. ed. de Goeje 223). I§taxri azonban e helyütt egész egyszerűen a forrásában olvasott vagy hallott qara szót értelmezi törökül, s ahhoz fűzi ezt az elbeszélést (Golden, P. B.: Khazar Studies i. m. 142). A kazárok ilyenfajta felosztására egyetlen forrásunkból nincs adatunk, arra viszont igen, hogy a kazárok (között) zsidók voltak, akiknek karaizmusa nemcsak lehetséges, de - mint láttuk - valószínű is. Az Istahrf által „feketének” értelmezett szó pedig nem igen választható el a héber qara (QR’), „karaita” szótól, s így, ez a kazárokra vonatkozó név egyértelmű utalás lehet arra, hogy a kazárok karaita zsidók voltak. A qaräxazar név I$taxrí másolóin kívül még egy muzulmán írónál fordul elő, Mubaraksah Marvarrudi 1206-ban írott munkájában (Ta‘ríkh-i Fakhru’d-Dín Mubáráksháh, ed. E. D. Ross 47). E forrás külön is megemlíti, hogy a kazárok zsidók, s az egyetlen, amely a kazár írásról is beszámol (uo.

931