Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 8-9. szám - Vékony Gábor: A kazár kérdés I.
amikor azt Szvjatoszláv orosz fejedelem megsemmisítette (Rybakov, B. A.: Kievskaja Rus’ i russkie knjaíestva. Moskva 1982. 376-7., vő. Dunlop, D. M.: i. m. 241. kk., stb.), tehát 965-968 után. A válaszlevél szerint a kordovai levelet egy németországi zsidó vitte volna József királynak (Kokovcov, P. K.: i. m. 19, 26), akit persze az egyik változatban Jákobnak, a másikban Izsáknak hívnak. Az ere? nm? „Németország” ugyan némileg problematikus, hiszen ez a nm? világosan a németeket jelölő szláv szó megfelelője - mit keresne ez a kazároknál? Mindenesetre világosan utal arra, hogy Hasdaj levele nem a tervezett Giblím, Hngryn, Oroszország, (volgai) Bulgária útvonalon érkezett a kazár kaganátus területére, ami érthető is, hiszen Giblím királyának már nem volt módja azt továbbküldeni. Hogy miért egy németországi zsidó közvetítésével jutott el kazár területre, annak kézenfekvő magyarázata van. Már a IX. század első felétől kezdődén a radaniták, egy sajátos zsidó kereskedelmi társaság tagjai Franciaországtól Kínáig teijedő távolsági kereskedelmet bonyolítanak le. A radaniták arabul, perzsául, görögül (rumi), franciául, spanyolul és szlávul beszéltek. Útjuk ugyan általában a Földközi-tengeren és a Vörös-tengeren át vezetett keletre, néha azonban a szlávok földjén és a kazárok fővárosán át (Ibn Hurdadbih, BGA VI. ed. de Goeje 153-5). Noha nevüket valószínűen a Rhone folyóról kapták (Lat. Rődánus, ófn. Ró tan, ol. Rodano), korán megjelennek német területen is. Azok a „mercatores, id est Iudei”, akiket a 903-906 közé keltezhető raífelstetteni vámrendelet említ a mai Ausztria területén, bizonyosan radaniták, s nem ebben az időben tűnnek fel itt először (MMFH IV._119). Ilyen radanita lehetett a válaszlevélben említett németországi zsidó is, a Hasdaj-féle levél továbbítója, s ez a körülmény - az illető természetesen tudott szlávul - megmagyarázza a németek nevének a válaszlevélben szereplő szláv eredetű nm? alakját. Bizonyosak lehetünk abban, hogy a válaszlevelet többször átdolgozták. Erre már Kokovcov is utalt (i. m. XXIII.), de minden további nélkül megmutatkozik abban, hogy József király háromszor kezd neki országa, lakhelye leírásának (Kokovcov, P. K.: i. m. 31,8-, 32,4-, 32,8-), ilyen formában ez semmiképpen nem lehet eredeti. De betoldásnak látszik az Obadjával kapcsolatos leírás, amely a rabbanita zsidó hit felvételéről beszél, s Obadjától Józsefig leszármazási sorrendet közöl. Az ezt megelőző rész ugyanis szervesen folytatódik a levél első országleírásában. A leszármazási sor pedig kapcsolatban van egy levéllel, az ún. Schechter-féle geniza-töredékkel, amelyről N. Golb valószínűsítette, hogy egy, Hasdaj levelezését egybegyűjtő kódexből származik (Golb, N.-Pritsak, O.: i. m. 94-5). Ezt a levelet említi Jehuda ben Barzillaj is (Kokovcov, P. K.: i. m. 127-8), mint amit egy konstantinápolyi zsidó írt volna. A levélben Benjámin, Áron és József királyok szerepelnek, az áttérés Szabriel nevéhez kapcsolódik, s ennek kapcsán szerepel a „barlang-motívum” is (Golb, N.-Pritsak, O.: i. m. 106. kk). A levél írója József királyt „uramként” említi (uo. 114, 15-6). Ebből persze aligha lehet a levélíró kazár voltára következtetni (Telegdi Zs.: i. m. 276, 129. j), mert hiszen Hasdaj levele ugyancsak „uramnak” mondja a kazár királyt (Kokovcov, P. K.: i. m. 10, 5), pedig róla biztosan tudjuk, hogy nem kazár, mi több, az igazi ura egészen más. Igaz, hogy a levél írója Kazária kapcsán „országunkról, városunkról” beszél (Golb, N.-Pritsak, O.: i. m. 112, 19, 119, 15-20), éppen az utóbbi helyen azonban, mint azt Kokovcov kimutatta, a Yősippont használja (Kokovcov, P. K.: i. m. XXX.), amit azért a X. század közepén egy kazáriai zsidóról mégis nehéz lenne feltennünk. A levél elbeszélésében egyébként rendkívül zavarosan keverednek valós történeti tények mesékkel és nagy kronológiai tévedésekkel. Érdemtelenek azok az erőfeszítések, amelyeket O. Pritsak fejtett ki a levél történeti hitelének valószínűsítésére, ugyanakkor alapvető tévedésekkel is terheltek (Golb, N.-Pritsak, O.: i. m. 125. kk). Kézenfekvőnek tűnik viszont annak feltevése, hogy a József-féle levél leszármazási listájához éppen a Schechter-féle töredék eredetije szolgált alapul, az ott talált három királynevet (Benjámin, Áron, József) tették meg leszármazási sorrá, s bővítették további nevekkel visszafelé. A Schechter-féle töredékben viszont semmit sem találunk arról, hogy ez a három király egymásnak atyja, illetve 929
