Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 8-9. szám - Vékony Gábor: A kazár kérdés I.
után rövid időre önállósultak? Valószínűtlen, hogy ezt^ minden forrásunk említetlenül hagyná. Más magyarázatot kell keresnünk. A Hasdaj-levél tanúsága szerint a giblí követség tagja két zsidó is, Már Saul és Már József is. Ezek, mint azt N. Golb kimutatta, szerepelnek (visszaútjukban) egy Hasdajhoz írott levélben is (Golb, N.-Pritsak, 0.: i. m. 91. kk), ebben az esetben azonban az a lényeges, hogy a levelet a giblí király küldené tovább Hngryn ország zsidóihoz. 965-6 táján viszont ibn Ya'qub csak magyarországi (min biladi 1-Atraki, tehát turkiai) zsidókról tud ezen a környéken (MMFH III. 413), ami kézenfekvővé teszi azt a magyarázatot, hogy a giblí, tehát a morva zsidók is „turkiaiak”. Ez megfelel a X. század közepi földrajzi elképzeléseknek is, Bíborbanszü- letett Konstantinnál Morávia Magyarországrésze, illetve azonos Magyarországgal (Vékony G.: MNy 82: 46). Nehezen értelmezhető leírásában ugyanakkor külön említ egy „Turkiát” a Temes, Maros, Körös és a Tisza vidékén (Konst. Porph. De adm. imp. ed. Moravcsik 176), ami a magyar kutatást különböző kombinációkhoz vezette (Váczy P.: Gyula és Ajtony. Szentpétery Emlékkönyv. Budapest 1938. 475. kk, Kristó Gy.: Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. Budapest 1980. 451-2, Györfíy Gy.: in: Magyarország története 1/1. Bp. 1984. 606. 895-900 közöttinek tartja ezt az adatot). Miután azonban ebben a korban éppen Konstantin császár tanúsága szerint a magyaroknak több fejedelmük volt (Konst. Porph. De cer. ed. Bonn. 690), csak arra gondolhatunk, hogy a magyar területen különböző hatalmi övezetek jöttek létre, ez tükröződhet a Hasdaj-levél Giblym és Hngryn megkülönböztetésében is. Ezzel függhet össze a Lech- mezei vesztes, Bulcsú kiemelkedő szerepe, amely - úgy látszik - az Árpádok háttérbe szorulásával is kapcsolatos (Kristó Gy.: Levedi i. m. 368-9., Az augsburgi csata. Budapest 1985. 106). Persze nem valami törzsszövetségi integrációra kell gondolnunk Kristóval együtt, hanem arra, hogy Bulcsúnak, az Árpádokhoz és a Gyulákhoz hasonlóan önálló hatalmi területe, regnuma volt. Meg kell jegyezzük, hogy erre a hatalmi széttagoltságra utal Mas'udi egyik adata is, amikor 934-et követően a magyarokat bjgrd és nükrdh, tehát két néven emlegeti (Muruj, ed. Barbier de Meynard-Pavet de Courteille II. 58 kk, MHK 267, stb.). Az előbbi a baskír, az utóbbi pedig az unkariya név elírt alakja (Czeglédy K.: MNy 41:46. Az itt szereplő ?bjny persze nem azonosítható a besenyőkkel, vő. már Minorsky, V.: Hudud al-‘Alam. London 1937. 469, 3. j). Fentiek után talán levonható az a következtetés, hogy Giblím a X. század közepi széttagolt Magyarország egyik része, amely (részben) Morvaországgal azonosítható. Valószínűen feltehető, hogy a giblí király éppen a nyugati források által rexnek, királynak nevezett Bulcsúval azonosítható, akinek központi (vagy egyik) szálláshelye az antik Savaria, a mai Szombathely mellett volt (vő. Györffy Gy.: ArchÉrt. 1970. 223), de fennhatósága kiterjedt a Bécsi-medencére és Morvaországra is. Bulcsú morvaországi szálláshelyének emlékét őrzi a Brünn közelében fekvő Bluiina. 1048: ad terminos Bluchine (XII. száz. hamis oklevél); 1240: de Luchin-, 1297: in Luchens siue in Blucina (Hosák, L. - Srámek, R: Místní jména na Moravé a ve Slesku. I. Praha 1970. 78-79). A német névalakok személynévi eredetre utalnak, Blucina (X. sz.: Bulcin ~ Bulcina) egy adatolt Bulcsi alakra vezethető vissza. Hasdaj levelét tehát Bulcsú küldte volna tovább, erre azonban bizonyosan nem került sor, mivel Bulcsút 955. augusztus 15-én Augsburgban kivégezték. Ez azt is jelenti, hogy a levél továbbításával nehézségek támadtak, de azt is, hogy a levél huzamosabb ideig Magyarországon maradt. Ezzel magyarázható, hogy a válaszlevélbe bekerült a magyarországi eredetű dum’ folyónév és a bolgárok wnntr neve, nyilván a levél magyarországi továbbítóján keresztül. Megközelítő adatot sem tudunk idézni arra vonatkozóan, hogy meddig maradhatott Hasdaj levele Magyarországon. Láthattuk azonban, hogy a József-levél szerzője igen rosszul ismeri Kazária központi részeit, ott nyilvánvalóan nem járt, így bizonyosak lehetünk abban, hogy a kordovai levél sohasem jutott el a kazár kagánhoz, vagy a ténylegesen uralkodó fejedelemhez, a bekhez. Ennek pedig aligha lehet más a magyarázata, mint az, hogy Hasdaj levele már akkor került a kazár kaganátus területére, 928
